Nem birom már, a szüleim jobban szeretik a testvérem!?

Miota csak elek, ez mindig igy ment a csaladban, a testverem az elsoszulott, o volt mindig a kedvenc, kulonleges banasmodban reszesult, en meg orulhettem, ha egyaltalan nem felejtkeztek el rolam.

Most egyetemista lettem es ismet ujabb nehezseggekkel kell szembeneznem. Testverem sajat lakast kapott, aminek a rezsijet is fizetik neki. Nem hasznal tomegkozlekedest, hanem a csalad masik kocsijat o hasznalja, es kulon parkolohelyet is vettek neki. 2 laptopot kapott evkezdeskor, az egyiket itthon tartja es havi egyszer arra hasznalja, hogy a hulye jatekait jatsza rajta, amikor hazajon. Tankonyveit es minden egyeb mas iskolaszert is vesznek neki. Es persze ha ez nem lenne eleg, o tobb penzt kap, amire a szuleim szerint az a megoldas, hogy en menjek el dolgozni egyetem mellett, hiszen en nem olyan jo egyetemre jarok mint a testverem es nekem bele kell ferjen az idombe.

Az en esetemben termeszetesen mar nincsenek meg ez a kivaltsagok, en kollegiumban lakok, aminek az arat en fizetem, tomegkozlekedek, bkv-val es mav-val, mind a ketto berletet magamnak veszem. A kollegiumban van mikro, de nem mukodik, az indukcios fozolaphoz meg kellett volna edenyt meg labast vennem, de arra mar nem futotta a penzembol ezert csak hideg eteleket tudok enni, mert arra nyilvan nincs penzem, hogy valahova beuljek enni. Tovabba megmondtak a szuleim, hogy mivel tul gyakran jovok haza, ezert meg kevesebb penzt fognak utalni, mert ugye itthon eszek. Es mindezt azert, mert szuletesnel egy komplikacio miatt tanulasi nehezsegem lett es ezert nem tudok olyan tanulmanyi eredmenyeket elerni.

Termeszetesen en egy betegesen feltekeny, kiallhatatlan ember vagyok, ha fel merek szolalni es megprobalok kiallni az igazam mellett es nyilvan nem vagyok halas, hogy ok ennyit megtesznek ertem.

Egesz eletemben ezert is voltam megfelelesi kenyszeres, mert mindig ugy szerettem volna megfelelni a szuleimnek es hogy azt erezzem egyszer is, hogy eleg vagyok nekik.