Milyen cél érdekében, milyen áldozatot hoztatok már?

Hogy külföldön dolgozzak, mindent hátra hagytam. A lakásom az autóm a kiskutyám. Szerencsére a szüleim sokat segítenek, náluk van a kutyám, vigyáznak rá.

Dinoszaurusz figurával szoktam aludni, ez megnyugtat. Régen fiús játékokat is kedveletem, de mivel nem motiválnak soha a munkahelyen, jön az ünnepi forgatag hamarosan, valamihez illeszkednem kell.

Én is +1 külföld. Hátrahagytam a családomat, barátaimat, ingóságaimat, szóval szó szerint mindent; csak egy sporttáskával jöttem ki. Én is a jó élet reményében jöttem ki és úgy tűnik ez volt életem eddigi legjobb döntése, sose éreztem magam ennyire szociális és anyagi biztonságban. A magyar gyökereimet úgymond elárultam azzal, hogy összejöttem egy szlovák fiúval, de azt vettem észre, hogy a magyarok a legszemetebbek egymással külföldön, szóval, kösz, inkább egy másik külföldi akkor.

Kiléptem, szó szerint, fizikailag is egy hosszú párkapcsolatból. Mivel akkor még nem tudtam, hogy ez az egyszeri fizikai 'kilépés' a kapcsolat azonnali végét jelenti 2 hónapon belül. De vállaltam és vállalom érte a felelősséget, ez valójában egy áldozat volt. Azért hoztam meg hogy talpra tudjak állni anyagilag, pénzügyileg, mentálisan és fizikailag is. Rész sikereket elértem de nem vagyok benne biztos hogy pozitív az egyenleg. Pénzügyileg 2x kerültem csődbe azóta is, a tárgyi környezetem valamivel jobb, mint akkor volt, és ugyanúgy nem azzal, nem úgy foglalkozok amivel valóban kellene és szeretnék, tudnék. Azóta lett még egy kapcsolatom amiben hasonló élményeim kezdenek lenni. Ha a saját utamat járom, az nem jó, mert nem tudnak, nem akarnak követni, ha nem járok semmilyen utat akkor egy helyben toporgok, nemhogy 0-ra nem jövök ki, hanem csúszok lefelé a lejtőn. Kérdező, fontold meg ezt a barátnős dolgot, meg hogy valóban ez-e most a legfontosabb. Ha először lesz elég pénzed és fejben is rendet teszel, sokkal jobban jársz.