Gyereknevelés miatti szürke hétköznapokon hogyan lehetne javítani?

Kettő kisfiam van, egy 8 éves, és egy 6 hónapos. Az első gyerkőcnél még nem volt ez gond, de a másodiknál már nagyon érzem, hogy teljesen belefeledkezünk a párommal a szürke hétköznapokba. Hála istennek rengeteget segít, szóval nem az a baj, hogy mindent én csinálok. Egyszerűen az teszi ki a napunk túlnyomó részét, hogy ő dolgozik, én a gyerekekkel foglalkozok, főzök, plusz megosztjuk a házimunkát, és általában korán elalszunk. Ha van szabadidőnk, akkor nézünk egy filmet, vagy játszunk valami számítógépes játékkal, de nincsenek hobbijaink. Pedig nagyon szeretnék, de igazából már azt sem tudom, mit akarok csinálni. Az is zavar, hogy mikor tudok találkozni az egyik barátnőmmel, akkor nem igazán tudok miről beszélni. Az a technikám, hogy nagyon figyelek, ő miket mesél, és következő alkalommal mindig érdeklődök, hogy mi újság x dologgal. De persze egy idő után akkor is rám terelődik a szó, én meg állok mint szamár a hegyen, hogy most...mit mondjak? Ugyanaz, mint mindig. Nem akarok a végtelenségig a gyerekeimről beszélni, egyrészt szerintem akinek nincs saját, neki érdektelen az első 5 perc után, másrészt nekem is jól esne néha másra is fókuszálni... Gondolkodtam azon, hogy beiratkozok csoportos jógára, vagy táncra, az végülis csak heti 1 óra... Bármilyen tippet vagy tanácsot köszönök!