Maximalizmus, önbizalomhiány, és megfelelési kényszerem van egyszerre. Hogyan küzdhetem le?

Ha az eredményeid természetesek, akkor ugyanúgy tegyél a sikerekért, de vedd könnyedén. Tudd mire vagy képes, ha nem sikerűl az esetleg azért van mert nem készültél fel eléggé. De ez meg azért van mert vagy fárad voltál, haverokkal, családdal voltál, nem volt kedved, de ez természetes. Senki sincs mindig toppon. Mikor mihez van kedved.

Hogy nem a beszélgetésre figyelsz, arra utal hogy jobban érdekel mi van veled mint másokkal. Erről próbálj leszokni. Szard már le hogy nézel ki, és hogy ki mit gondol rólad, semmivel se lesz jobb ha ezen gondolkodsz.

Légy boldog hogy ilyen életed van. Csak lazán:)

Azta, mintha magamról olvasnék :) Nekem is volt egy mély szakasz az életembe. Én viszont nem adtam be a törülközőt és nem merültem önsajnálatba. Kerestem valami olyat amiben örömömet leltem. Olyankor minden gondom elszállt. Hidd el nálad sokkal rosszabb sorsú fiatalok is vannak. (itt a kirekesztségre, magányra, családi gondokra gondolok) Jutott nekem mindegyikből bőven. Például a közvetlen környezetedben is lehetnek ilyen személyek csak mondjuk te nem tudsz róluk. :) Amúgy én is a mintadiákok közé tartozom ami miatt ki is rekesztenek rendesen. Mert manapság a hülye gyerek a menő. És itt jött képbe nekem az anime. És igen, mostmár nyíltan felmerem vállalni, hogy más vagyok mint a többiek. :P Régen és is paráztam azon, hogy mit gondolnak rólam.

Ha beszélgetni szeretnél írj, mivel lenne még mondanivalóm bőven. 14/L

Most nézem eléggé elszaladtam a kérdéstől, szóval csak annyit mondok, hogy ne foglalkozz velük.