Mi a kedvenc idézeted?

Isten a világ bolondjait választja ki, hogy a bölcseket megszégyenítse:)

+Utolsókból lesznek az elsők, és elsőkből az utolsók.

Ez a kettő.

A világból pedig:

Azt üzenem élj a világ ellen és légy bolond!

Derűs, bátor bolond, mert mi élünk a valóságban...

És próbáld meg a lényedet, ebben a sötét világban, szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni.

Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad.

S ha kihűlt körülötted a világ, és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadban... és áraszd a meleget!

Meglátod, mennyien jövünk majd köréd.

Mert mindannyian fázunk. És félünk.

És oda gyűlünk, ahol meleg van még....

Müller Péter

"Wrists are for bracelets, not for cutting." ("A csuklók a karkötőknek vannak, nem a vágásoknak.")

Kellin Quinn

Nekem ez a favoritom. Mindig felvidít. :)

Ha halálom pillanatában végiggondolom az életemet és az álmaimat, inkább arra akarok visszaemlékezni hogy mindent megtettem de nem sikerült, mint arra hogy lett volna esélyem, de meg se próbáltam.

Ha valamit el akarsz érni ne azt kérdezd hogy lehetséges-e. Hanem hogy hogyan lehetséges.

Ez egy osztálytársam száját hagyta el pár éve. Erre az órára nagyon emlékszem. Szerintem ez a párbeszéd örökre bennem fog maradni.

Osztályfőnöki óra volt 8. osztályban. Arról beszélgettünk hogy kinek milyen céljai vannak és hogy ahhoz milyen iskolába ajánlott mennie. Egész este fent maradtam gépezni és már a 6. óra volt szóval a padon feküdtem hátul és csak fél füllel figyeltem az osztályfőnökünket aki amúgy nagyon rossz indulatú volt és amikor csak alkalom adódott rá valakibe belekötött vagy megalázott valakit. Egy osztálytársam szólította hogy mondja meg hogy mégis mi akar lenni. A tanárnő már rögtön tippelt is:

- Szerintem igazából a gyorséttermi munka is nagyon jó lehet. Oda nem kell sok minden és szerintem neked nagyon jól menne. Vagy esetleg közterület fenntartó. Tudod, akik az iskolába is szoktak jönni és szépre megcsinálják az udvart. Esetleg ha szerzel jogosítványt lehetnél kihordófiú is. Tetszik valamelyik?

- Én nyomozó leszek...

- Azt úgy mondják hogy nyomozó szeretnék lenni.

- Hát pont azért leszek az mert szeretnék.

- Nem gondolod hogy az egy kicsit sok neked?

- Lehet. Nyilván sok munka lesz odáig eljutni, de én akkor is az leszek.

- Fiam.... (itt felkaptam a fejem és láttam ahogy a tanárnő gúnyosan vigyorog) szerintem inkább próbálj meg a földön járni. Mindenki tisztában van itt a képességeiddel és csak a bolondok kergetnek olyan álmokat amik sohasem válhatnak valóra. A te képességeiddel nem sok esélyt látok erre. Szerintem próbálkozz valami mással.

- Ebben az esetben sokkal inkább leszek bolond aki nem adja fel, mint gyáva aki minden reggel azzal a tudattal kel fel és minden este azzal a tudattal fájdalmasan alszik el hogy feladta az álmait.

(itt a tanár arcáról eltűnt a mosoly és komoran nézett a gyerekre majd szó nélkül továbbment)

Engem ez olyan szinten meglepett hogy rögtön minden fáradtság kiment belőlem. A régi osztálytársamról csak annyit tudok az internetről hogy kint él német országban és a Rendőrségnek dolgozik. Azt hogy járőr vagy nyomozó nem tudom, de ezek alapján fogadni mernék rá hogy elérte amit akart.