Kötöttél már bele valakibe? Vagy kötöttek beléd?

Egyszerű,él bennük a "másik elnyomása iránti vágy". Ilyen emberekből rengeteg van,és előszeretettel szeretik iskolában kipécézni azokat az embereket akik mondjuk visszahúzódóbbak a társadalomban,vagy épp nem illeszkednek bele az adott közegbe. Most,hogy az utcán miért kötnek bele az emberbe,vagy épp a trolin,villamoson,buszokon...nos szerintem megint csak ezért. Kompenzálni akarnak valamit,avagy csak kiakarják mutatni,hogy "ők bizony nem félnek senkitől és semmitől,nekik nem parancsol senki és azt csinálnak amit akarnak".

Velem buszmegállóban játszogatott 2 ilyen "divatmajom",aztán mikor jött a busz,én felszálltam,ők meg felnyalhatták a madárszart az aszfaltról...

Sokszor alultápláltság az oka. Nem feltétlenül éhezés miatti, inkább csak a marhaságokat összeevés, az egyoldalú étrend, a rendes kulturális háttér hiánya az étkezésben is, és persze a sima nemtörődömség miatti túl egyszerű étrend. Nem kell szegénynek se lenni hozzá, hacsak nem kulturálisan. Sokszor még nem is isznak rendesen az emberek. És nincsenek tudatában, hogy ez a hiba, elég lenne egy fullos ebéd meg elegendő víz, lehetőleg rendszeresen, de legalábbis nagyjából minden nap.

Aztán persze ott vannak a levezetetlen szexuális energiák, szintén a legtöbb esetben nem tudatosuló módon. Nem ismerik magukat, nem tudják, mi a jó nekik. Rengetegen szinte szerelmesek a szenvedésükbe. És nem tudják ezt se magukról nyilván.

Akad persze nagyon ritkán olyan is, aki azt találja a legjobbnak, ha teljesen kiegyensúlyozottan, előre eltervezetten bánt másokat, csak mert megteheti. A szándékosan, tudatosan ártalmas emberek túlnyomó többsége persze inkább rászorul arra, hogy belerúgjon valakibe. Ott is egyfajta hiánybetegség van, leginkább szeretetkoldusból lett figyelemkoldusok és fontosságérzet-koldusok ők. Azért váltottak ezekre, mert vagy kellemetlen tapasztalataik voltak az egyenes, szeretetért áhítozó megmozdulásaikra kapott reakciókkal, vagy (legtöbbször) úgy szocializálódtak, hogy sose merték kimutatni az esendőségnek ezt a félelmetesen gyönyörű formáját.

De ezzel még mindig csak az ilyen emberek pár százalékát fedtük le, a többség tényleg csak tévelyeg, azt se tudja ki ő és mit akar.

Én megértem a félelmedet, jobb az óvatosság.

Szerencsére utcán nem volt még problémám.

Ja de! Egy hajléktalan kérte, hogy vegyem ki a zsebéből a nem tudom mijét. Mondom nem, mivel ki tudja milyen hányás van ott. Erre meg akart ütni, de hát a lányom nagyobbat üt, meg még védtem is. Szegény nagyon le lehetett gyengülve. Még pénzt is adtam neki előtte.