Megfigyeltétek már, hogy az embernek abban a leggyengébb a fantáziája, amit a legjobban ismer, vagy legtöbbet lát?
Az tűnt fel, hogy az embereknek olyan esetben kapcsol be legritkábban a kreatív, fantáziája, amikor valami ismerőset lát vagy hall.
Láttam pl. a Beugró sorozat egyik jelenetét, ahol Rudolf Péternek kellett foci témában improvizálnia. Előtte és egyáltalán Péterre jellemző a kreativitás, jó ötletei vannak, de amikor a foci lett a téma, amiben köztudott, hogy mélyen benne van, akkor semmi ötlete nem volt, hanem mintha a valóságot kezdte volna el mondani, annak minden szabályával, tehát megszűnt az a fajta kötetlenség, ami a kreativitáshoz kellett.
Ugyanezt a jelenséget vélem felfedezni az évtizedek során megromló házastársi viszony, azon belül is pl. a szexuális kapcsolatban, hogy egy idő után nem izgalmas, mert elveszik belőle a kreativitás, pedig az felek nem lettek kevésbé kreatívak, meg az se valószínű, hogy a végtelen Univerzumból már mindent láttak és ezért unatkoznak, hanem annyiszor láttak egyfajta valóságot, hogy elfogadták, hogy az olyan.
Vagy pl. a kisgyerekekre szokták mondani, hogy nekik is élénk a fantáziájuk, de amikorra felnőnek a legtöbbnek eltűnik ez.
Vagy pl. olyat is észrevettem, hogy mindenki a saját munkájában a legkevésbé kreatív, mert egy idő után nem tudja új szemmel nézni a dolgokat, hanem elfogadja, hogy egy adott tevékenységet egy adott színvonalon, egy adott formában lehet végezni, és nem jönnek a kreatív ötletek.
Van más területekről hasonló példátok? Illetve tudtok ellenpéldákat hozni?
Eszembe jutott még pár példa:
Amikor valami nyelvtanilag vagy helyesírásilag helytelen, akkor az ember agya egy másik szinten értelmezi az adott mondatot, mert az biztosan egy olyan mondat, amit először lát, hiszen a hiba ezt okozza, de ha a hiba ellenére mégis összeáll értelmes szöveggé, akkor az újnak hathat.
Vagy pl. amikor az ember idegen nyelven olvas valamit, akkor az elején szinte minden, amit lát új, mert akkor tanulja, és minden mondatot el kell képzeljen, hogy mit jelent. Egy idő után viszont valahogy van egy általános kép egy mondat jelentéséről, és az ember, amikor sokadjára olvassa a mondatot, akkor nem a képzelőereje indul be, hanem csak a memóriája, márpedig a mondat ha szövegkörnyezetben van, akkor könnyen lehet a korábbiaktól eltérő jelentése, pontosan a kontextus miatt.
válasza: válasza:Meg esetleg ami félreérthető lehetett, hogy önmagában nem elég, hogy elméletben gondolkozzon valaki valamiről, hiszen már sokszor látott dolgokat is lehet elméletben átgondolni, de abban még semmi kreatív nincs, mert a kreativitás valami új szemszögből való vizsgálat, amikor valami újat találsz, és persze az az új valamilyen jobbításra használható kell legyen.
"Azokkal a dolgokkal bírok elméletben dolgozni amiket ismerek és már nem kell tanulnom"
Ez nem a kreativitás, mert nincs benne semmi új. Semmi újat nem hozol létre, csak a régi dolgokkal dolgozol elméletben.
válasza:Egy zeneszerző miután egyre több zenét kompótolt össze, kialakulhat a fejében egy általános elképzelés arról, hogy mi a zene és abból egyre nehezebben tud kiugrani és újat alkotni, miközben lehet, hogy fizikusként vagy asztalosként eszébe jutnának új ötletek, amiket a zeneismeretéből vinne át az új területre.
Hát miért nem születnek zeneszámok az asztalosság szemszögéből? Biztos, hogy mind rossz zene lenne ezek közül? Nem lehet, hogy valami olyan zene lenne, amit mindenki jónak mondana? Lehetetlen?
Egyébként ki a zenész? Akit átpréseltek egy zeneakadémia tűfokán?
válasza:^^
Ez jó ötlet! Akkor legközelebb fogom a fűrészt, és azzal kezdek el csellózni, így a zenét és a famegmunkálást egyszerre végzem! :) Bele se merek gondolni, hogy a kreativitásnak mennyi új dimenziója nyílik így meg előttem!
válasza:4-es vagyok
Ez egy érdekes jelenség: ez azért van, mert a kezdetben van egy lendületi teremtő erő. A kezdet ezért új, és egy erősen jelenben élő tudatállapotot igényel. Ha "emlékezésből" múlt-tudattal teszek valamit ez a teremtő-kezdő erő elalszik. Az éberség pont ezt jelenti: itt és most keletkezik - amit szemlélek, amit teszek, amit mondok.
Ez a zen gyakorlatok lányege: ezt a kezdő tudatot használni -(a zazenből visszatérve)
Most teszem először, most látom először.
Kezdő szellem zen szellem
ez a könyv ezzel foglakozik
Más tudatállapot a múlt-tudati állapot és a jelenlétbeli tudatállapot.
Alkotáskor ez a jelenlét működik- használjon bár ezer múltban elsajátított elemet - maga a létrehozás van a jelenben.
Múlt nincs: amikor róla beszélsz a jelenbe hozod. Erről József Attila is írt, aki ezekkel és az ihlettel sokat foglalkozott a prózai írásaiban.
válasza:Elég sok példát írtál, minél többet, annál zavarosabb lett.
Nem hiszem, hogy a kreativitás azt jelenti, hogy mindig olyat kell kreálni, ami előtte nem létezett. Nem tudom, a focis példáddal mi volt, de improvizáltál már színpadon? Mert én igen, és a legtöbb irányba az tud elvinni, ha onnan indulsz, amit ismersz. Nem értem, hogy itt az a bajod, hogy a foci létezik a valóságban, és nem talált ki valami játékot, vagy... ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!