Miért fáj még mindíg legbelül?

19 éves fiú vagyok, és volt jópár kapcsolatom.. Az első pár 1 év utánn végződött, azonban az utolsó csak 4 hónapig tartott. Olyan korombeli lánnyal ismerkedtem meg aki már az első pillanattól kezdve megfogott a személyiségével, és ahogy ő elmondta viszont nagyon bejottem neki minden fajta téren. Az elsóhónapban csak kijártunk és kavartunk, de később úgyéreztem ,hogy többetszeretnék, egy kapcsolatot.. Ő ezzel teljesen eggyet értett és az első pár hónapban, működött is a dolog.

Azonban az 1. hónap utánn volt neki egy érdekes változtatása, amiben azt sugallta ,hogy neki ez még korai.. Közölte ,hogy nem érzi jól magát a kapcsolatban, ez mellett heti 1x 2x talállkoztunk..

Ezt még meg tudtam vele beszéllni ( bár így utólag nem lehet hagynom kelett volna a francba..)

Később jöttek a problémák. Azt akarta sokszor, sugallani, hogy legyek féltékeny mikor nincs velem és más fiúk legyeskednek körülötte. Persze még nagyon kevés ideje ismertem őt ahhoz, hogy ekkora háttér érzelemmel imponálljak neki önszántamból.. Később közölte, hogy a mindennapos órákig tartó beszéllgetéseinken kívul ő nem érzni ,hogy szeretem és fontos lenne számomra. Ez melett mindíg szerelmes és szeretettnek akarta magát érezni, még úgy is ha nem vagyok ott.. Amikor volt szabad időm a meló és suli közben szinte csak vele voltam és önszántamből szerettem őt..

Mikor eljött a 4. hónap mind 2 en elkezdtünk dolgozni, ő viszont nemsokkal később az elején otthagyta.. Én folytattam tovább, és végül kezdtem az érezni, hogy nagoyn rám szállt.. Ha egynap nem írtam neki csak a melő utánn este kiborult, és jott azzal, hogy lese szarom őt.. Már nem tud bennem megbízni sem és jobb lenne ha elvállnának útjaink..

De azért még ezek utánn fokozatosan szóvátette, hogy miért nem vagyok vele hajlandó beszéllni..

Rábeszélltem őt egy pár hetes szünetre, és utánna láttam rajta ,hogy telljesen jobb neki nélkülem ahogy nekem is nélküle.

3. hónapja, hogy véget ért. Azonban nagyon fáj az, hogy játszott az érzéseimmel, és mindent amit irántam mondott később megtagadta..

Nem válltunk el rosszban mivel elengedtem őtet.. bármennyire is kitolt velem és az ézéseimmel, szeretem őt de nem tudok benne még emberként sem megbízni..

Mindennap teszek magamért az állmaimért, hogy azzá váljak akivé akarok, de nincs olyan nap ,h valahogy ne gondoljak rá, és még mindíg fáj.. Miért ?