Perverz volt? Csak fogdosni akart, és valójában nem is volt mozgássérült? Veletek történt hasonló?

Nem tudtam melyik kategóriába írjak, ezért úgy döntöttem, hogy ide talán beillik.

Tegnap a kökiben voltam, megállított egy pasi, mondván, hogy fáj a lába, alig tud menni (volt nála két "bot", amire támaszkodott), és hogy segítsek neki bemenni. Bár én szeretek és szívesen segítek, de valami mégsem stimmelt. Bekisertem, rám tamaszkodott, míg az egyik botjat fognom kellett. Aztán közölte, hogy neki vécére is kéne mennie. Amikor odaertunk mondta el, hogy teljesen be is kéne kísérnem, mert nem tud egyedül. Nekem ez már kellemetlen volt...de mondom oké. Konkrétan ott kellett állnom fölötte, míg ő ült a vécén. Előre fele dőlt, én pedig próbáltam csak a kezemmel tartani, hogy azért a dekoltázsomba ne hajoljon már teljesen bele... Aztán nekem kellett felhuznom az alsojat: hátulról próbálkoztam, hogy véletlenül se lássak semmit, amikor felhuztam, mondta, hogy elől igazitsam meg...mondanom sem kell, hogy éreztem magam. De akkor sem értem hozzá sehol. Feloltoztettem, kint le akart ülni, és az sem tetszett, hogy úgy ült le, hogy közben fogta a combomat, mondom magamban: ez miben segít neki, hogy ne csússzon le a székről (mert elvileg azért kapaszkodott)? Aztán mennie kellett valahova még, de abba már nem akartam segíteni, így is rohadt kellemetlen volt, arról nem is beszélve, hogy leizzadtam, zsibbadt már a karom (nálam is volt egy jó nehéz táska).

Az embernek jól esik segíteni, de ez számomra már kicsit sok volt. Veletek történt már hasonló? Jogos a rossz érzésem?