Mennyire tartjátok magatokat rossz embernek? Beismeritek-e a hibáitokat?

Ilyen vagyok.

Engem a világ formált meg.

Amióta egy g_c* vagyok minden jobbra fordult :D

Nem szokásom gyűlölködni, így nem emiatt tartom magam retek embernek. A retekségem inkább abban gyökerezik, hogy pontosan tudom a hibáimat és gyengeségeimet, de lusta vagyok változtatni rajtuk. Mindig megfogadok mindent, és egy ideig képes is voltam eszerint élni, viszont egy idő után túl sok elvárásom keletkezett magammal szemben, amiket képtelenség ép ésszel teljesíteni. Így egy darabig még tunya retek maradok, aztán megpróbálok valamit kezdeni ezzel a helyzettel.

...mondom magamnak mindig, hogy jobban érezzem magam. Pedig pontosan tudatában vagyok annak, hogy jóformán semmi produktívat nem teszek soha. Már attól is meg szoktam könnyebbülni, hogy beismerem a hibáimat, mert ez alapvetően azzal járna, hogy azonnal elkezdek dolgozni rajtuk. Csakhogy ez rohadtul nem így van.

Mindennek ellenére jól érzem magam a bőrömben. Az vagyok, aki vagyok, és ennek nem mások isszák meg a levét. Csakis én, mivel csak lassan, avagy egyáltalán nem érem el a kitűzött céljaimat. De hátha valamikor máshogy lesz ez.

nem tartom magam rossz embernek, de olyan hű de jó ember sem vagyok...

van jó pár hibám, de egy részét csak magamnak ismerem be, a többit mások előtt nem!

23F

Ha őszintén bizakodsz akkor tudd, hogy ez nem elég. Egy ilyen kérdésre -ha valóban tisztulni szeretnél- Neked kellett volna elsőként válaszolni. Így hiteltelen vagy.

Hiteltelennek meg minek írjuk le azt, amit épp elég magunknak magunkról tudni? :D