Képtelen vagyok elfelejteni. Nem tudom?

Valószínűleg még nem realizáltad, hogy esetleg most is egy barátnőjével koitál.

Kötődtél valakihez, kialakultak rutinszerű szokások, de ez hirtelen megszűnt, vákuum lépett a helyébe. Olyan ez, mint mikor véget ért egy kedvenc sorozatod, vagy összetört a kedvenc bögréd. Úgy érzed talán ő volt az igazi, de ez annyira látszólagos és bugyuta kár ilyenbe hajszolnod magad.

Nem feltétlenül hiszem, hogy sokat jelenthettél neki, most is a falloszát követi, inkább keres egy értelmes pasit, ennyi.

Igazat ir az elsö. Durva az elsö mondat de aranyigazság. Ez igaz az házas pasikra is , akiket vár a szeretö .

Mondanám azt h keresd meg es beszelj vele h kapj egy lezárást, ha látod h közömbös , továbblépsz te is.

De eléggé megalázó lenne .

Utana meg kene emészd az esetleges visszautasitast is

De lehet ö is igy erez , van ra par szazalek sansz. M

Próbálj szeme elé kerulni , nezd meg ha szivesen beszel veled ? Mert ha igen , az lehet h pozitiv jel

Azért azt ne felejtsük el,hogy a szakítás okától,és módjától is függ az esetleges reakció..

Nyilván nem megyek oda egy olyan emberhez akivel azért szakítottunk mert mondjuk négy nővel csalt egyszerre.Ellenben ha csak kihűlt a dolog, lehet normális lezárást remélni.

Drága kérdező.. Tudatosítanod kell magadban,hogy a srác valószínűleg már túl lépett rajtad,és okkal lett vége a kaocsolatotoknak. Az,hogy hiányzik természetes,de valószínűleg megint ugyanarra a sorsra jutna a kapcsolatotok. Nem véletlen szakítottatok. Ez a 1.5 év kezd elég lenni a gyászolására,ideje tovább lépned. Ne a múltban élj,mert így elhalad melletted a jelen. Keress egy srácot, aki tisztel és szeret téged,és légy boldog vele.

Haha keresni azt lehet csak talaljon is az ember ...

En is keresem tova 20 éve

Csak jó helyen kell keresni és kellően nyitottnak lenni.

Ezalatt azt értem, hogy nem feltétlenül olyan párt kell keresni akinél elsőre vonzalmat érzel, mert az mindenképp az első benyomásra játszik. Az igazi kapcsolat az én világképemben valahol ott kezdődik, mikor nem feltétlen jön be elsőre az illető, de minél több oldalát látod, és ismered meg annál inkább szimpatikusabbá válik.

A szerelem első látásra pedig szerintem egy társadalmilag túlidealizált álomsztori, egyrészt mert a látszólagos adatokra épít, másrészt az első benyomások megérzések nem mindig kellően pontosak.

Kicsit tovább fejtve. Látszólagos alatt szigorúan nem csak a külsőségeket értem, személyiséget is lehet első látás alapján ítélni.

Például nekem több introvertált ismerősöm is volt / van, és elsőre nem is feltétlenül gondoltam volna, hogy barátságot kötnék velük, de később mindig kiderült, hogy van egy olyan oldala, személyisége amit eddig nem mutatott és én azzal azonosulni tudok. Csak kicsit keresni kell, és ez munkával jár.

De még mindig jobb, mint egy "Patyomkin-falu"-t körbejárni, mert ez a város valódi.