Sportot űz a spórolásból! Mit lehet tenni?

Válás..ha ennyire különböznek nem fog megváltozni!Előbb utóbb konfliktusokat szül a dolog!Az ilyen ember nem fog megváltozni!

Neked nem mindegy?

Lehet szegény családból jött. Én is úgy nőttem fel, hogy nagyon szegények voltunk, az utolsó fillérnek is megvolt a helye. Mindenből a legolcsóbbat kaptam, azt is, ha lehetett, használtan. Spórolásra neveltek. Ha kaptam valamit ajándékba, pénzt, édességet stb. mindig leszidtak, ha rögtön megettem vagy elköltöttem, mert hogy "tanuljam meg beosztani". Később már magamtól is mindig mindent eltettem későbbre, mert úgy voltam vele, hogy lehet, hogy évek múlva kapok legközelebb, és inkább különleges alkalomra tartogattam. Most már felnőttem, külföldön élek és rendesen keresek, de még mindig nem vagyok képes költekezni és fogyasztani, pedig megtehetném. Egy-egy szükséges, de nagyobb kiadás után hetekig pocsékul érzem magam, ha pedig kapok valamit ajándékba, hónapokig áll a szekrényben, mire ráveszem magam, hogy elhasználjam (általában akkor is azért, mert közeleg a lejárati dátuma), mert bennem van az, ami gyerekkoromban berögzült, hogy ki tudja, mikor kerülök olyan helyzetbe, hogy szükség lesz rá és nem tudok venni magamnak.

Nem fogom sajnálni a nőt, mert az ő döntése, hogy vele van és vele marad.

Nőnek nincs külön bankszámlája? Külön fizetése?

Annyi pénzem lenne, ahányszor kiírtad már ugyanezt a kérdést...