Miért van az, hogy olyan kevés ember éri el az álmait, céljait?

sokakban kevés a kitartás és a cél előtt feladják

vagy csak simán nem tesznek érte annyit amennyit a cél megkövetel

24F

Nekem is sok álmom volt, de olyan okok miatt lettek elérhetetlenek, amelyek miatt le kellett mondanom róluk. Fájt e? Igen, de nem ragadtam le ennél, gondolkoztam hogyan mehetek tovább. Ha az ember azon bánkódik csak, hogy bárcsak sikerülhetne az álma ami tényleg elérhetetlen, akkor az csak csalódottságot, fájdalmat okoz neki. Nem tagadom, nekem se volt könnyű, de túltettem magam rajta, más utakat kezdtem járni, és jobban érzem magam ettől. Hidd el, sok embernek vannak álmai, melyek vagy teljesülnek, vagy nem. Sokszor tőlük függ sikerülhet e, de kevésnek sajnos nem jöhet össze más okok miatt.

25/F

Az àlmok nem jok..amit kaptam értük "anyàm a hajadnàl fogva cibàl végig a vàroson","lejàratlak majd az iskolàban","kanyàzàs,szemkidobàs,zsarolàs..majd belekényszerültem egy olyanba amit ép ember sose tenne meg..nem mindig éri meg küzdeni az àlmokért.. (bàr aki a suli elött akart megalàzni az magàt alàzta meg hisz ha egy tanàr làtta a tanitvànya szülőjét idegennel csokolozni azt az egész tanári tudta)..

Tul sok volt a rossz amig egy àlmot kergettem :(

Az ember alapvetően kényelmes, van, aki ebből hajlandó kilépni, és van, aki nem. Én úgy vagyok vele, hogy amit igazán el akarok érni, azért teszek, ha egyféle módon nem megy, akkor keresek másféle módot. Ezt nem mindenki teszi meg, van, aki az első nehézségnél megtorpan és feladja.

Persze, vannak dolgok, amik ellen nem harcolhatunk, és legyűr minket mindenképp, de aki tehetne, és mégis feladja, az biztos, hogy veszít.

Ezt pedig ajánlom elolvasásra:

[link]

Jó a kérdés! A válasz pedig nagyon összetett. Manapság olyan világban (nyugati kultúrkör) élünk, amire vastagon rányomta a bélyegét a globalizáció és a fogyasztói társadalom képe - persze ezek nem tudatos, explicit módon hatnak. Főleg a fiataloknál jellemző, hogy minden azonnal kell. Az emberi ideál irreális, legyél gazdag, nézz ki jól - ezek az értékek, ezt közvetíti a média. :(

Másfelől pedig, mivel minden (általánosságban szólva) információ azonnal elérhető, nagyon nehéz dönteni, hogy mi is akar(jon) lenni az ember. Nagy paradoxon, de miközben azt sulykolja a nagyvilág, hogy legyél szép és gazdag, pontosan az egyén saját értéke veszik ki a dologból (ki vagyok én?). Most akkor sportoló legyek? Informatikus? Hát arra van szükség. De engem más érdekelne... áh de nem is tudom mi, ami engem érdekel az úgyis hülyeség...

100 évvel ezelőtt az átlagembernek sokkal egyszerűbb volt. Apád lakatos volt? Rötty, te is az leszel (sarkítva persze), más nemigen volt elérhető. Ma már akármi lehetsz, de senki sem mondja meg, hogyan? Mit kell tenni érte? Válaszd meg te az utadat! Aha, köszi, de az mivel is jár? Áucs ez nehéz, ezért erőfeszítéseket kell tenni! :S Ez meg az azonnali vágykielégülés motívuma ellen szól.

Azt hiszem, fontos különválasztani az álmokat & vágyakat a céloktól. Vágyam lehet eljutni a Marsra, de ez álom is marad. Teljesen irreális. Cél az, amiért hajlandó vagyok erőfeszítéseket is tenni, és végigcsinálni a folyamatot, hogy elérjem (pl. egy diploma). Utóbbiért meg kell tanulni kilépni a kényelmességből, lemondani arról, hogy most jajjdejó lenne dögleni egész nap, nem a haverokkal menni bulizni hanem megtanulni az anyagot a holnapi zh-ra, stb. Sajnos ezt az értékrendet tudják a mai fiatalok egyre kevesebben. Mi több, céljaik sincsenek, mert a "cél" nem egy életkép elérése, hanem (csúnyán mondva) a szükségletek azonnali kielégítése (most kell új teló, most csak dögleni akarok stb).

Úgy is feltehetném a kérdést, "hogyan érjem el a célomat, ha nem is tudom mi az?" :/