Barátaimat ott hagytam, természetes amit érzek?

Rossz hatással voltak rám, de nagyon szerettem őket. A barátaim, egy nagy haveri körhöz tartoztak - hozzám hasonlòan. Na most, nem csak a barátaimat, de közel 30 embert és egy egész életmòdot hagytam a hátam mögött. Természetes, hogy hatalmas űrt érzek, szinte gyászolok, nincs életkedvem. Ha valaki újjal, vagy egyáltalán valakivel beszélek akkor még nagyobb lesz az űr, rosszabb kedvem lesz, valamint bűntudatom is lesz, mintha megcsalnám a régieket. Na meg egyszerűen nem tudok kötődést kialakítani haveri szinten se. A barátaimat kb egy hònapja hagytam ott. Most senkihez és semmihez nincs kedvem, üres a világ. Ez természetes? Meddig tart? Volt már valakinek hasonlò 'érzése'?

Köszönöm annak aki végigolvasta, annak is, aki válaszol!