Folyton csak ítélkezünk anélkül, hogy megbizonyosodnánk a valóságról?

Ez kódolva van belénk, mint emberi fajba? Csak a külsőségekre koncentrálunk, felszínesen vizsgálódunk és elsőre, azonnal ítélkezünk annak ellenére, hogy a másik embert nem ismerjük. Ráadásul amennyiben látatlanul negatívan elítéljük a másikat nem merjük felvállalni szemtől szembe. Abban az esetben, ha netán, véletlenül tévedtünk volna, be nem vallanánk, hovatovább a bocsánatkérés halvány szikrája sem mozdul meg bennünk. Néha már némely állatot többre tartok mi magunknál.

A kérdés adott: a mai "modern" világ hozta ki az emberekből ezt a rossz tulajdonságot, vagy csak Magyarországon van megtisztelve az ember ezzel? Nem szeretek általánosítani, de tapasztalatom szerint sok emberre rá lehet helyezni ezt a jellemképet. Nem engem ért atrocitás, de pl. neten, ismerősök és munkatársak között már volt rá példa.

Empátia, alázat, tisztelet. Hol vannak ezek a mai társadalomban?

Kérdem én 25 évesen...A korombeliek között, mint a fehér holló.