Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Szerinted hány éves kor körül...

Szerinted hány éves kor körül a legjobb egy ember élete?

Figyelt kérdés
Kezdem: szerintem 13-14 éves kor körül

2018. aug. 9. 11:48
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
100%
Teljesen változó,kinek hogy alakul az élete. Nekem 14 éves korom körül nagyon jó volt, majd jött egy hullám 17 körül és újra csak 23 éves korom körül lett. :)
2018. aug. 14. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:

34 éves vagyok, és most a legjobb az életem. Soha nem volt ennyire jó, és még jobb lesz. Dolgozom, magam alakítottam a saját életemet olyanná, amiben jól érzem magam. Olyan környezetben élek, olyan ruhákban járok, olyan kocsit vezetek, olyan cuccaim vannak, ami a stílusomnak és a közérzetemnek megfelel. Gyönyörű családom van, akikért felelek.


Korábban mindig mások mondták meg, hogy mit csináljak. Ma már senki nem parancsolhat nekem. És én sem parancsolok senkinek. Ez így fair.

2019. febr. 21. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
17-18 évesen voltam a legboldogabb. Volt barárnőm, aki az osztálytársam volt, így minden nap láttuk egymást. Jól ment a suli is, minden klappolt. Aztán jött az egyetem és tönkrevágott mindent. Se nő, se pénz, se kiemelkedő tanulmányi eredmények, csaksa kínlódás. Azért próbálok előre tekinteni...pár év múlva ha elvégeztem a sulit hátha lesz egy jól fizető munkám, vagy legalábbis átlagosan fizető. Meg amúgyis...ennél már csak jobb lehet talán. Most 21 vagyok egyébként.
2019. febr. 21. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:

szerintem is mindenkinek más. a 16-17 év azért jó, mert még minden benne van a pakliban, és az ember azt képzeli, hogy majd minden jól fog elsülni.

a 18. év az rémálom az érettségi, felvételi miatt.

utána még lehet jó, de ez az embertől függ.

2019. febr. 21. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:

Kiskoromban kemény beilleszkedési problémáim voltak, felnőttként már azért enyhébbek, de a felnőtt életem eddig egy pokol.


Kiskoromban bohóság, játék, megvolt még a nyaralónk.

Nem is tudtam, hogy az élet ilyen nehéz.

Bár nem tudtam felfogni és elfogadni Nagyszüleim szereteté, valószínűleg a kiskoromban ért sokk miatt.


Most...

Dolgozok, hihetetlenül utálom a munkámat, monoton biorobot borzalom. Mellette minden szabadidőm a programozás tanulására megy el (amit ugyan szeretek), de sok kérdést vet fel. Meddig bírom a jelenlegi munkahelyemen? Lassan úgy megyek be reggel, hogy már ezt a napot SE bírom ki. Meddig bírom még ezt a megfeszített tanulást? Lesz-e munkám a programozással? Nem vagyok benne biztos, különösen, ha beüt a válság.

Apum beleszól az életembe és gyerekként kezel, most próbálja kompenzálni, hogy nem ő nevelt. Olyanokba szól bele, amibe nem lát bele, nincs igaza.

Anyám egy idegbeteg és félek, hogy egyszer bántani fog. (Vele próbálom nem tartani a kapcsolatot)

Pénzem nagyjából fogy, életem semmi, párkapcsolat így 26 éves nőként semmi és nem is érzem úgy, hogy jól lennék hozzá.

Mindenki lelki szemetesládának használ és engem már kevésbé hallgatnak meg - már ha, egyáltalán.

Egyre szomorúbb, gyűlölettel telibb és idegbetegebb vagyok.

Szóval számomra most egy pokol.

2019. febr. 22. 06:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!