Mondott nekem valamit egy sztár. Felkavart és azóta fura érzésem van. Miért?
A minap egy óriási koncerten voltunk, világhirü előadók léptek fel (nem Magyarországon). Szerencsére a második sorokban tudtunk állni. Mikor befejezték(egy nő és a mellette rappelő férfi) lejöttek a szinpadról, hogy pacsizzanak a közönséggel. Én is picit előrébb mentem, majd mikor én is kinyújtottam a kezem megnézett, megfogta hosszasan a kezem és mondott valamit, ami nagyon jól esett, majd továbbállt. Picikét különlegesnek éreztem magam, mert mások előtt csak végigment kinyújtott kézzel.
Azóta nagyon furcsa érzésem van. Bevallom, jól esett, hogy egy ilyen közismert világhirü ember konkrétan nekem bókolt egyet. Olyan gondolatok cikáznak a fejemben, hogy talán több van bennem, mint amit gondolok magamról. Talán sokkal sikeresebb is lehetnék, mindig is szerettem volna kipróbálni magam modellként, többször mondták, hogy megvan hozzá minden adottságom, de hát az"megtöri az embert"... mindig elképzeltem ahogy ruhákat mutatok be, pl újságokban, magazinokban. Csodálattal néztem a táncosokat, hogy milyen beleéléssel és ügyesen mozognak a szinpadon( a sztárok mellett) Mi van, ha nekem is lenne érzékem hozzá és én is ott állhatnék?
Azt sem tudom miben vagyok jó, sosem volt merszem kilépni a konfortzónámból, lehetőségem sem volt. Kicsi faluban nőttem fel, ahol az emberi értékek sokkal fontosabbak a pénznél. Én is ilyen értékrend szerint gondolkodom, sosem vágytam fényüző életre, de úgy gondolom nem kell megelégednem annyival, amennyit a szüleimtől láttam. Robot munka, robot élettel. Meg persze nem is mehet mindenkinek könnyen az élet, de talán sokkal többet tehetnék érte, ha nem csak egy helyben ülnék és belenyugodnék a sorsomba. Eladóként dolgozom, mellette egy olyan egyetemet végzek, amit nem is szeretek és telik fölöttem az idő. Érzem, hogy ez nem elég nekem, több van bennem viszont nem tudom mi az első lépés, hogyan kerüljek ki ebből a berögzült életformából?
Van valami tanácsotok, akár tapasztalatból? Esetleg valami könyv, ami segithet nekem? 21n
válasza: válasza:
válasza:Második, köszönöm szépen a válaszod!
Harmadik, tanácsot kértem, nem még jobban földbe nyomást, köszi! Igy is elvesztegetettnek és értéktelennek érzem az életem...
válasza:Az nem földbe tiprás, hogy vannak olyan szakmák, amiket nem lehet felnőtt korban kezdeni. Olimpiát se fogsz nyerni, ahogy én se, mert akkor már 3 éves korunk óta erre készülnénk. A modellek, táncosok huszonévesen kiöregszenek. A tesóm színházi táncos, 30 éves koráig bírta és akkor már napi szinten ment, hogy milyen öreg már és nem csontsovány, mint 15 éves korában.
21 évesen csak az ilyen rendhagyó dolgokkal vagy elkésve, de ezer értelmes dolog van még. Találd ki, hogy mit szeretnél tanulni és jelentkezz oda, ne olyat tanulj, ami kicsit sem érdekel.
Írd fel, hogy milyen szakmát képzelsz el magadnak, mit akarsz csinálni minden nap, és találd ki, hogy hogy tudod megvalósítani. Még akármi lehetsz, akár orvos is, vagy amik érdekelnek, ahhoz a színészet is közel áll, ahhoz sem késő.
21 évesen ne temesd már magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!