30év körül egyetemet végzettek, mekkora váltást valósítottak meg? Mitől alakult úgy, hogy munka mellett tanultak tovább?

Bár még nem voltam 30 (és még most is csak 29 leszek), de én is munka mellett végeztem el a fősulit.

Egy gyárban dolgoztam 3, majd 4 műszakban operátorként, de nyilván nem ez volt az életcélom.

2012 szeptemberében kezdtem el a Nyíregyházi Egyetemen tanulni, biológia alapszakon. (Korábban volt egy sikertelen próbálkozásom a Corvinuson, ott élelmiszermérnöknek tanultam, de sem anyagilag, sem pedig szabadságügyileg nem nem tudtam magamnak megengedi a 2.félévet....be kellett látnom, hogy ezt túlvállaltam.)

A biológia alapszakról szakosodtam bioanalitikára, itt töménytelen kémia, biokémia, biosz és társaik. :)

Sokszor úgy mentem be gyakorlatra, hogy éjszakás műszakból mert nem volt annyi szabim, hogy előző napra kivegyek egyet, meg amúgy sem ért sokat, mikor már 4. napja voltam ébren éjszaka. Majd 2015-ben megfogant kislányom, akkor eljöttem szinte azonnal, 9hetesen táppénzre. Ekkor még tudtam is tanulni :D 2016-ban megszületett és az addigi "de nehéz munka mellett tanulni" valahogy olyan könnyűnek tűnt :D Kislányom mellett még nehezebb volt. Mivel nő vagyok, ugye korábban a munka mellett ott volt párom és a lakás, háztartás, aztán pedig kislányom. Azt hiszem mindent elmondok azzal, hogy 2018 januárjában végeztem. :)

Nagyon megterhelő volt, mert mindent én akartam csinálni, ráadásul soha nem mentem úgy be vizsgázni, hogy majd lesz valami. Meg is hozta a gyümölcsét, a diplomámba 4-es lett írva.

Most jelenleg a helyi Polgármesteri hivatalban dolgozok, aminek semmi köze a szakmámhoz, de nem sok lehetőségem volt helyben. 8-4ig dolgozok, egyáltalán nem megterhelő munkát és 2x annyi a fizetésem, mint a gyárban volt.

Szóval igen, munka és egyebek mellett nagyon nehéz, de abszolút megérte. Nyilván könnyebb lett volna nem tanulni és mást okolni azért, hogy nekem milyen nehéz az életem, mert se pénz, se normális beosztás és még itthon sem vagyok, de az nem én vagyok. Inkább kínlódtam abban a pár évben, mint majd egész életemben. (Legalábbis remélem, hogy nem fogok. )

Plusz engem büszkeséggel tölt el, amikor megkérdezik, hogy "amúgy mi is a végzettséged?" Majd közlöm tök természetesen, hogy "biológus" :) Minden alkalommal elismerik, hogy nagyon kitartó vagyok, ha ezt munka és gyerek mellett el tudtam végezni. :)

Szóval ha tervezgeted, én csak biztatni tudlak!