Miért vagyok ilyen és miért érzem azt, hogy így jó?

Helytelenítik a viselkedésem, értem, hogy miért de nem tudok tenni ellene, próbáltam sokszor de nem tudok változni. Ha mérges vagyok, bunkó leszek, csöndben elvonulok. De ha bunkó vagyok akkor flegmán beszélek, nem érdekel kit bántok meg vele. Néha a bosszúállas jut eszembe, hogy bosszúálló típus vagyok, és, hogy így élhetem ezt túl ha megvédem magam. Erősen tudok utálni valamit vagy valakit, nem bírom elviselni ha megmondják mit csináljak, úgy érzem korlátoznak és éreztetik (családon belül elég sokan), hogy nekem sosincs igazam. Ez nagyon fel tud húzni. Sehogy nem fogadnak el, valamit mindig találnak, amibe bele köthetnek. Én meg így reagálok. De úgy veszem észre őket se érdekli, ha megbántanak vagy bármi. Védekezés amit csinálok, vagy ezt támadásnak nevezik? Elnézést ha nagyon össze-vissza írtam, remélem azért valamennyire érthető.