Nulla motivációval iskolát elvégezni, volt más is hasonló cipőben?

Majd ha ràjössz milyen a kemény fizikai munka akkor lesz motivàció.

Olyan iskolát kell választani, ami érdekel, az már önmagában motiváció.

Iskola mellett végezz valami sportot, valami hobbit, hogy kitud adni a stresszt, eltudj különölni egy kicsit a világtól. Az iskola csak szenvedés, elpróbál szakítani attól, hogy saját magadra koncentrálhass. Mindenki utál "tanulni". Nem tanítanak semmit, szét kell stresszelni magad, aztán ha kapsz egy 1-est érzed magadba, hogy szr vagy és a tanár is elítél stb. abba ami krvára nem érdekel téged és nem is fog segíteni a jövőben. Mentális egészségről sem tanítanak, hogyan kezeld a depressziót, öngyilkossági hajlamaid... Amúgy a depresszió, szorongás sokszor iskolából jön

Abban nincs köszönet, ha nem érdekel. Én elkezdtem a tanárképzőt mondván jól jöhet egy diploma, de nem érdekelt, ki is buktam. Kár volt elkezdeni. Annyi előnye volt, hogy az akkor még kötelező katonaságot megúsztam.

Mit tanulsz? Látod benne a jövőképed és a karriered? Jól meg fognak fizetni főállásban?

Én gépész mernök vagyok, soha nem érdekelt, csak papírom van rola, emiatt elhelyezkedni sem tudtam... 30 évesen világosodtam meg, higy asztalos akarok lenni, most 40 évesen kezdem azt elerni a szakmában, ami masnak 30 évesen rég megvan... De legalább mostanában elkezdtem pénzt is ketesni vele, csak remélem, hogy van még 20 jó évem, hogy ellathassam magam anyagilag vénségemre.