Miért ijedek meg folyton ha elkezd alakulni valakivel egy mélyebb kapcsolat (párkapcsolat)?

Sokszor hullámvölgyek

Az elején jó de az ismerkedési fázis közepén találok indokot hogy megse érdemlem, á ez nem elég jó

Mintha mindig megijednék, vagy nem hinném el hogy nekem is lehet egy kapcsolatom

Kreálok felesleges problémát vagy hisztit és eltaszítom magamtól az illetőt (egyszer történt meg azóta már javultam )

(A legutóbbi nem emiatt nem alakult ki, de voltmár a fenn említettekre példa)

Bebeszélem hogy biztos vagyok e ebben, nem biztos hogy nekem való az adott személy, nem szeretne engem eléggé

Voltak már csalódásaim is

Ez miből fakad? Nem fogadom el magam vagy mi lehet?

Nyitott, népszerű(bb) ember vagyok, könnyen kijövök az emberekkel

Más területen nincsenek problémáim

Arra gondoltam már hogy az apám és bátyám adta sérelmek miatt taszítom a “férfiakat “magamtól (kalandjaim voltak) az ideál férfi minta hiánya miaft-velük nulla a kapcsolatom, vagy veszekedés, egész életemben bántottak

De ezen, mikor valakivel mélyül a kapcsolati rész, elhasalok: tudat alatt eltaszítom

Mi a baj velem?

Fejlődni akarok és segíteni magamnak