Normális, hogy 20 évesen gyereknek érzem magam?

"Ne aggódj, én 30 évesen is gyereknek éreztem magam 😄"

Ciki, de legrosszabb esetben ez történhet veled...

Egyébként full gáz, hogy a korosztályom tényleg egy nagy böhöm töhötöm gyerek bzdmg és még erre büszke is.

Normális.

Az a bizonyos "18 év" egy eléggé önkényesen meghúzott határ. Az ember nem úgy nő fel, hogy egyik pillanatban még kis infantilis gyerek, másikban meg már bölcs felnőtt. Ez egy hosszú folyamat, és még csak nem is egy részből tevődik össze: más ütemben változik a biológiai fejlettség, a társadalmi fejlettség, a tanulás, a szociális érettség, stb, stb. Ezek a legritkább esetben esnek egybe, és mint írtam, akkor sem lehet egy éles határt húzni, hogy na, innentől most felnőtt vagyok.

Az meg, hogy 20 évesen még nincs családod... nem is baj. Persze, biológiailag jó dolog fiatalon szülni. De rengeteg buktatóval is jár. Ha 20 évesen szültél volna, az azt jelentené, hogy gyakorlatilag tiniként ismerted volna meg a későbbi férjedet, és gyakorlatilag a szükségesnél kevesebb ideig ismertétek egymást ahhoz, hogy tényleg meg- és kiismerd. Ráadásul akkor, amikor a legtöbben a tanulmányaikat sem fejezik még be 18-20 éves korukra, ez csöppet irreális is lenne.

Az meg, hogy nem vagy egy befásult, megkeseredett, komor ember... csak előny. :)