Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Humán vagy reál tudásra van...

Humán vagy reál tudásra van most szükségünk?

Figyelt kérdés
Régi vita, de legyen ez is egy pezsgő véleménycsere! Gyakran a "büfészak" név a humán területre céloz. Viszont a reál terület nem átfogó annyira, inkább eszközöket alkot. Hogy a társadalom hogy használja (autó, elektronika stb...), az már nem érinti. Csodás dolgok ezek, de egyszerűen botrányos módon vesszük őket használatba. Nem volna szükség több, jó humán gondolkodóra, akik integrálni tudják a fejlődést? Értem, hogy a matematika nyelvén "beszélő" tárgyak nehezebbek, mint az évi 1000 oldal olvasmányt követelő, filozofikus tudományok, hogy az (is) jelenti a presztízst, hogy a jelentkezők fele tudja elvégezni a szakot (ez még a jobbik eset). Mit gondoltok?

2020. máj. 22. 10:15
A kérdező szavazást indított:
Reál sokkal fontosabb
Humán sokkal fontosabb
Reál kicsit fontosabb
Humán kicsit fontosabb
Egyformán fontosak
Nem tudom megítélni
33 szavazat
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
94%
Korszakonként változó, hogy melyik tudás tör előtérbe, jelen pillanatban a reált fizetik meg jobban.
2020. máj. 22. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
Ez igaz, de attól még a következő generációk élete tönkremegy közben.
2020. máj. 22. 14:14
 3/14 A kérdező kommentje:
Látom nem olyan aktív a kérdés, nem baj, ez van. Hogy kicsit érthetőbb legyen, egy példa: Milánóban (nagyon szennyezett város) a vírus hatásai következtében kitalálták, hogy a tisztább, egészségesebb környezet miatt 35 km utat kivonnak az autóforgalomból és átengednek a gyalogosnak, biciklisnek. Ehhez egy járvány kellett. Hol vannak azok a szakemberek, akik humán szempontú döntéseket hoznak a mindennapokban? Kitalálják az autót a reál tudósok, kitalálják a repülőgépet meg egy csomó elektronikus cuccot. Nincsenek olyan tudósok a másik oldalon, akik azt mondják: oké, oké, de ha mindenkinek elérhető ez a sok minden, akkor húsz év múlva vége a dalnak. Másik példa, hogy technokrata ismerősöm olyan robotot szeretne fejleszteni, ami mindent megcsinál az ember helyett. Szerintem ez tipikus törekvés: elektromos redőny, elektromos kapu stb... botrány, szerintem.
2020. máj. 22. 16:06
 4/14 anonim ***** válasza:
14%

Nem leszek népszerű, de szerintem a környezetvédelem szempontjából igenis jobb lenne, ha a humán jobban előtérbe kerülne.


Az gazdaságot a fogyasztás mozgatja és a legtöbb ember ebből kap munkát, bevételt, kenyeret.

Lásd most csak annyit fogyasztottunk, amire igazán szükségünk volt, és haldoklik a gazdaság.


Akár egy olyan utópisztikus berendezkedés is eljöhetne, amikor jóval nagyobb arányban származik pénz szellemi termékekből, mint párévente új tévéből, autóból, telefonból. Ezekből meg gyárthatnának ismét időtállót, javíthatót.

2020. máj. 22. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
92%

"" Másik példa, hogy technokrata ismerősöm olyan robotot szeretne fejleszteni, ami mindent megcsinál az ember helyett. Szerintem ez tipikus törekvés: elektromos redőny, elektromos kapu stb... botrány, szerintem.""


A Wall-E című filmben engem nem is a hulladékhegyek fogtak meg igazán, hanem az eltorzult testű, ellustult emberek.

2020. máj. 22. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:
Igen, erre gondolok én is. Persze, ez régi téma, pl. Durrenmatt: Fizikusok című műve is arról szól, hogy a reál területen kifejlesztenek valamit, amit aztán a társadalom nem képes helyén kezelni. Itt a gyakorin is többször láttam (szavazás is mutatja), hogy sokaknak evidencia, hogy a reál tudás felsőbb rendű, főleg azért, mert durva szűrő alapján lehet hozzájutni. Az, hogy értelmesen végig tudjuk gondolni, minek hol a helye, oda átfogó, sok emberi tapasztalatból származó tudás kell (olvasmányok, viták, tapasztalatok szubjektív rendszere). A Wall-E emiatt is csodás film! Ahogy élőben, úgy itt sem látom annyira az ellenérveket...
2020. máj. 22. 17:48
 7/14 anonim ***** válasza:
12%

Én falra mászok mindkettőtől, és szeretném, ha lenne valamiféle harmadik ága is a műveltségnek. Se a matematika mindennapi életünktől teljesen elszakadt, elvont, sötét egyenleteitől, se a mit tudom én miféle nagyra tartott költőcskék egyéni agybajaitól nem lesz formába öntve egy szék, egy épület, egy járműkarosszéria. Nem fog kikelni tőle a jövő évi vetés, és nem fogod tudni, hogy az ott milyen bogár, az ott melyik csillag, és melyik út vezet Ceglédről Budára. Csak a végtelen matematikai levezetések, meg a költői agybajok és politikai semmirekellők. Teleírták velük a torz történelemkönyveket, főleg olyanokkal, akik alatt nehogy háromezer tanterem, de még három szoba-konyhás lakás sem épült. És akkor ezeken agyalnak fejezeteken át. Sok szobatudomány. Úgy elszakadtak már a világtól, hogy az nemigaz.


Személy szerint nem bánnám, ha a kézzel fogható környezetünket is a tudás és érdeklődés tárgyának gondolnák, mert valami botrány, e téren milyen buták már az emberek.

2020. máj. 22. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
100%
Bölcsészként elvégeztem egy természettudományos szakot is, most a határterületen tervezek továbbmenni. Gondolom nem kell részleteznem, hogy szerintem mindkettő fontos. Annyit fűznék csak hozzá, hogy szerintem mindkét területen a lényegtelen dolgokat szokták kiemelni az emberek valamiért. Egyik terület se öncélú, mégis a vákuumban lebegnek a matematikai képletek az egyik oldalon, a másikon meg mondjuk random 200 éves versek, amiket valamiért tudnunk kellene fejből. Persze, ha örömet okoz valakinek a verstanulás vagy az integrálás, akkor őszintén jó szórakozást kívánok nekik, tök jó, ha az embernek van valami hobbija. De ha az általános műveltségről beszélünk, akkor szerintem sokkal fontosabb lenne, hogy az emberek megértsék a világot amiben élünk és komplex rendszerekben legyenek képesek gondolkodni random lexikális tudás helyett. Pl szerintem egy felnőttnek illene tudnia pontosan, hogy miért vannak évszakok, miért fúj a szél, hogyan működik az üvegházhatás, milyen következményei vannak a környezetszennyezésnek stb. de senkitől se várnám el, hogy pontos számításokat rakjon a folyamatok mögé. Szintén jó tisztában lenni, hogy hogyan működik egy ökoszisztéma, milyen elemei vannak, mitől borulhat fel benne az egyensúly. Fontos lenne alapvető statisztikai ismerettek rendelkezni, hogy értelmezni tudjuk a hírekből elénk kerülő információkat. A humán oldalról ugyanígy közelíteném meg a dolgot. Máltatlanul háttérbe szorul a szociológia, amikor alapműveltségről beszélünk. Történelemben is az lenne a fontos, hogy tendenciákat és folyamatokat lássunk. Nem kell tudni, hogy mikor koronázták meg Mátyást, de azt már jó tudni, hogy kb mikor élt, mi volt előtte és utána, illetve mi jellemezte az uralkodását. Ugyanez a művészetekkel. Jó ha sok mindent ismerünk, de szerintem sokkal fontosabb, hogy értelmezni tudjunk kb-ra egy újonnan elénkkerült művet és eltudjuk azt helyezni valahol a fejünkben, majd pl a vers vagy regény alapján reflektálni tudjunk annak a kontextusára. Ugyanez a közgazdasággal. Jó tisztában lenni a piac alapvető működésével és ilyen alapvető kérdésekre tudni a választ, hogy milyen következményei lesznek előreláthatólag, ha az állam megemeli nagymértékben a minimálbért hirtelen. Biztos ezer dolgot lehetne sorolni még mindkét oldalon, hirtelen ezek jutottak eszembe.
2020. máj. 22. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat! A tudománynak helye van a mindennapi életre vetítve is, de mondjuk az asztalosmunka nem annyira tudomány, de tudás. Nem akar rájönni a problémák megoldására, nem fedez fel a gyakorlatban túl sok dolgot, egyszerűen meglévő tudást használ, bár szintén tehetség kell hozzá. Valóban, a tudomány lényege az élet minőségét hivatott javítani, progresszív módon. A reál tudomány az eszközöket alkotja meg, a humán pedig a célokat jelöli ki. Most nyilatkozta Geszti, hogy már nem jár a városba kocsival, mert így jobb neki is, környezetnek is. Most erre ő okosan rájött, nyilván sokan megtehetnék, egyáltalán: a városokat nem az autók alá kellett volna tervezni. Tehát a reál kutatás megalkotta az autót, a humán tudás pedig nem volt képes azt a társadalom javára elhelyezni. Ez egy példa. A régi klasszikus, hogy az atomok viselkedését megismerték, majd embereket öltek vele. Annyiban nem jó párhuzam, hogy bár az autók is millió életet követelnek, csak ehhez nagyon csúnyán ragaszkodunk. Ahogy A. C. Clarke mondta 50 éve: az autó csodás szerkezet, de csak egy beteg társadalom használja tömegesen.
2020. máj. 22. 20:47
 10/14 A kérdező kommentje:
Kicsit azért szomorú, hogy igazán értelmes válaszokat így lepontoztak, érvek nélkül.
2020. máj. 22. 22:16
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!