Miért lettem ilyen?
Nem régen elgondolkodtam , és azt látom, hogy évek alatt egy viszonylag elfogadható élet után teljesen átálltam (tudat alatt) az igazán energiatakarékos(?) életformára.
5-10 éve még egyetemre jártam, folyamatosan ki kellett mozdulni, órák voltak, programok voltak, emberekkel kellett beszélni, kerestem társaságokat, a lehetőségeket, volt hobbim és szabadidő (több kevesebb sikerrel), nyilván magamhoz képest, akkor sem voltam a társasági élet császára, igaz ez nem is volt cél.
Azóta eltelt pár év, és gyakorlatilag vegetálok:
- dolgozok, amit nem annyira szeretek, egyre több a konfliktus és a feszültség és a felelősség.
- társasági életem gyakorlatilag nulla lett, évek óta nem voltam sehol senkivel. Nem tartom a kapcsolatot senkivel, párkapcsolatom nincs,
- nem fogyasztok, nem költöm a pénzt, nem járok sehova, azon tűnődök, hogy fel kellene mondanom, és még ennél is nyugodtabb életet élni, venni egy földet, és magamnak megtermelni a szükségleteket, lehetőleg elkerülni minél több embert.
- gyerek, család talán 10 éve még foglalkoztatott, most már egyáltalán nem, ha mégis emberekkel kell együttműködnöm, akár munka, akár bármi más, eléggé lemerít.
30 éves vagyok, és kívülről nézve olyan, mintha múmia lennék, vagy valami élőhalott.
Miért lettem ilyen?
válasza: válasza: válasza:Teljesen átérzem a helyzeted kérdező. Én nagyon hasonlóan vagyok ezzel, csak annyi különbséggel, hogy 27 éves vagyok.
És komolyan tervezem az önfenntartó, elszigeteltebb életet, szóval, ha van ötleted ezzel kapcsolatban szívesen veszem.
válasza:Hát én könyvszerkesztő vagyok, a vírus előtt is itthonról, számítógépen dolgoztam, kapom a munkát, hozzá a határidőt, elkészül, elküldöm neten, kapom neten a szerződést, töltöm ki online a számlát, s utalják a pénzt. Ki sem kell tennem a lábam. Kertet viszont nem szeretnék művelni, meg egy öreg rokonomra vigyázok, neki kell a közelben orvos meg kórház. Itt egy tipp, rövidfilm arról, hogyan csinálja a hegyi faluban az önfenntartást más:
https://www.youtube.com/watch?v=k11D9Q4Wp-4
https://www.youtube.com/watch?v=rmVfG1j8GZo
válasza:Állapotodnak több oka is lehet, először is ahogy értem, a munka, amit csinálsz, nem tettszik. Az embernek pedig nagyon fontos, hogy a munka szférában is fejlődhessen. Ezt a problémát talán úgy lehetne megoldani, ha olyan munkát tudnál vállalni, amelyet szeretnél, és tudnál is fejlődni az adott szakmában. Általában a munkahelyen sok időt töltenek el az emberek, ezért nem mindegy, hogy miként hat ránk a munka.
A másik nagy gond, hogy nincs társad, és ha jól értem, társjelölted sem. Az ember egy szociális teremtény, és a jó házasság azért nagy boldogságot jelent az életben. A gyerekek születése meg egy csodálatos ajándék, szintén nagyon növeli a boldogságot. Ha van család, gyermek, akkor az életnek célja van, mert tudod, hogy szeretsz és téged is viszont szeretnek.
Szóval szerintem vagy keressél egy szimpatikusabb munkát, vagy próbáld megszeretni azt, amit most csinálsz. És fontos a társkeresést is elindítani:))
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!