Miért van az, hogy nem vagyok vallásos, de mégis gyakran Istenhez fordulok, ha bajban vagyok?

Az egyetlen dolog, amiben valamennyire hiszek az a karma, de azt sem tudom megmagyarázni, hogy miért. Van mélyen vallásos ismerősöm, akit nem tudok 2 percnél tovább elviselni, mert állandóan Istenről meg a teremtésről beszél. Ugyanakkor, ha bajban vagyok akkor hajlamos vagyok Isten segítségét kérni és őszintén hiszek is benne olyankor, hogy segít. Például legutóbb anyukám nagyon rosszul volt, kórházba került és a legrosszabbtól tartottunk, pedig még fiatal, de a női klinikán feküdt és mindenki tudja, hogy a méhnyakrák nem válogat. Minden nap imádkoztam Istenhez, hogy ne vegye el tőlem, és szerencsére kiderült, hogy "csak" erős gyulladás okozta a problémát. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy a vallásnak logikusan nézve semmi értelme, a Biblia pedig agymosás. Más is van, aki így gondolkozik ezzel kapcsolatban?