Mik vagy kik azok amiket sose tudtál elfelejteni a tini/kamasz éveidből? Lehet esemény, történés, bármi

Nem, de nagyon sokszor elképzelem, ahogy egyszer találkozom vele, és a fülébe súgom, hogy nekem ez maga volt a mennyország és a pokol, amit akkor éreztem vele. Nagyon fáj, hogy talán abban a tudatban él, hogy nekem csak a szexre kellett, el akarom neki mondani, hogy nagyon nagyon szerettem. Részletes naplót vezettem az egészről, mert nem tudtam feldolgozni ezt a kapcsolatot, és kicsit tönkre is mentem benne. Vagy nem kicsit, hanem eléggé. Állandóan megaláztuk egymást. Egyszer elkezdett bunkózni velem, aztán lefogott, és akaratom ellenére szexelt velem. Én egyszer szimpla bosszúból lefeküdtem valaki mással, és elmondtam neki. Mindenki, aki látta mit művelünk a házibulikon egymással, aztán mennyire levegőnek nézzük egymást a hétköznapokban, egy utolsó ribncnak tartott. És valószínűleg az is voltam. De csak vele voltam ilyen, senki mással, és egyszer ő is beismerte, hogy csak velem ilyen, igazából ő sokkal romantikusabb lenne. Sokat gondolkodom, hogy előszedem az akkori naplóimat, és írok valami regényt belőle, persze kiadni nem lehetne ilyet, de valami netes oldalra feltöltöm. De úgy érzem nem lenne tisztességes a mostani barátommal szemben, hogy ilyeneken gondolkodom. Mégis, az egész egy múlni nem akaró seb, annyira nevetségesen lezáratlan. Tudom szörnyű is egyébként, igazi ugly love. Egyébként pár évvel később láttam facebookon, hogy valami iszonyatosan csúnya barátnője van, tényleg nem féltékenységből mondom esküszöm, de maga volt a rettenet. Ebből is latszik, milyen kevés az önbecsülése, ezt mindig is tudtam, és utalt is rá. Pedig hihetetlenül okos tényleg, tudom hogy jófej, szexi, de nagyon elba szott ember volt, mint én. Egész "kapcsolatunk" alatt sosem tudtam, hogy amikor elválunk, folytatódni fog-e még, látom-e még valaha újra. Minden pénteken meglepetésként ért hogy újra keresett. De amikor utoljára láttam elmenni, valahol tudtam, hogy vége, de a mai napig nem értem annyira, hogy miért :/ értem is, meg nem is. Na bocsika, hogy hosszú lett, de most örülök hogy feleleveníthettem.