A nők mért tépázzátok ennyire egymást?

A nőket sokazor kislány koruktól a szüleik (is) úgy szocializálják, hogy rivalizáljon másokkal. Mert már egész kora gyerekkorban is az kapja a legtöbb pozitív visszajelzést a környezetétől aki szebb, aranyosabb, népszerűbb, stb. Emiatt korán kialakul egyfajta rivalizálás a lányok között és sokaknál megmarad ez felnőtt korban is. Aki nem tud "jobbá" válni, hogy a népszerűségét növelje, vagy aki más tulajdonságaiban nem olyan, mint a tarsadalom ideáljai, gyakran kisebbségi érzésekkel küzd és ez sokszor a környezetén csapódik le.

A munkahelyen is ezért gyakran előfordul, hogy az idősebb kolléganő féltékeny a fiatalabbra, mert az szebb, a férfi kollégák figyelme gyakran inkább rá irányul, stb. Akkor is megfigyelhető ez, ha a fiatalabb kolléganő nem is kimondottan szép és az idősebb kolléganő nem akar semmit a férfi kollégáktól. A fiatalabbak meg a szakmai feljebbvalóság és a nagyobb tapasztalat miatt éreznek kisebbségi komplexust. Meg persze lehet irigykedni azokra akinek saját lakása van, kiterjedt szoc. köre, voldog párkapcsolata, vársndós vagy gyerekes, vagy épp nem gyerekes, diplomás, vagy ha szabin nem csak otthon ül és takarít, hanem elmegy kikapcsolódni.

Nyilván ez az irigykedés nem mindenkire jellemző és nem csak nőkre.

3-as, képzeld el, a "mért" is helyes már. :( Még nagyon-nagyon régen beszéltem egy emberrel, állandóan így írta. Megkértem, hogy pls ne, mert bántja a szemem, erre aszondja, hogy helyes ez is. Utánanéztem, aztán tényleg. Borzasztó. :(

Egyébként, kérdező, a nők ilyenek és kész. Nincs mit tenni.

Velem ilyen soha nem történt, pedig többségében nők közt töltöttem az életem, munkám. Szerintem ezt az ember bevonzza. Én sem szívesen beszélek olyannal, aki lenéz, mert a sampont meg a betétet glamúr (sic) napon veszem meg.

(De ugyanígy nem értem, mikor arra panaszkodnak, hogy az eladók gonoszak, velem életemben nem volt egy eladó sem genyó, pedig nagyon érzékeny vagyok, emlékszem arra, ha valaki megbánt.)