Akik régen visszahúzódtatok és/vagy megaláztak titeket (főleg iskolában)! Mai énetekkel hogy állnátok a régiek elé? Miben változtatok, és összességében mennyit? 19/l
Utóbbi időben átfutott sok gondolat, többek között az is, hogy az általános iskolából kijött énemhez képest mennyire változtam meg. Külsőre csak öltözködésben. Belsőleg viszont, mintha tegnap lett volna, alig érzek különbséget, mintha egy hajszál lenne, közben pedig igenis sokat változtam. Volt rengeteg hideg, amit a nyakamba kaptam másoktól, és persze, bár kevesebb, de annál tartalmasabb meleg is, amiből mostanra már csak emlékek maradtak. Aki általánosban a barátnőm volt, mostanra semmi kapcsolatunk egymással. Aki szinte a pótanyám, vele se, de nagy szeretettel gondolok vissza rá. A szakmai iskolában töltött idő alatt, a főleg a gyakorlatokon, nem szereztem új barátokat, de tapasztalatokat és sok jó emberrel való ismeretséget igen, akik közül jó, ha egy emlékezne rám, ha találkozunk a környéken, mégis öröm visszagondolni, hogy a sok közül pont velük, akik segítőkészek voltak türelmetlenség nélkül. Három szakiskolát megjárva csak az utolsóról lett pozitív tapasztalat, az elsőben ahol ált. iskola után kezdtem, ott szépen porig romboltak lelkileg, de utólag kiváló tapasztalatnak látom és érzem, mert a harmadik iskolám megmutatta a szakma másik oldalát, másik hozzáállással, emberségesen (eü egyébként).
A mostani énemmel a régiek elé bátrabban állnék. Semmi esély rá, de ha lenne osztálytalálkozó, kevésbé lennék visszahúzódó, de nem is bírnám sokáig, így amikor megunom, könnyedén mondanám, hogy ennyi nekem elég volt, és nem szoronganék, hogy xy mit gondol rólam, vagy csüggednék, hogy yx mennyivel többre vitte fiatalon nálam, emiatt pedig nekem szégyenkeznem kell.
Kíváncsi vagyok, akinek szintén nehézségei voltak, mostanra mi lett?
válasza: válasza: válasza:Megmondanám magamnak hogy folytassam a feljelentést, menjünk bíróságra.
Ne legyek miattuk depressziós, hagyjam az öngyilkossági kísérletet.
Vigasztaljon a tudat hogy sok közűlük börtöntöltelék lesz, a csajok pedig szinte mind szingli kocák 3-5 gyerekkel.
válasza: válasza:Nemrég érettségiztem, és a gimis énemhez képest most jóval többet beszélek, határozottabb, kommunikatívabb és nyitottabb vagyok, esetenként talán spontánabb is. Bár a kiállásomon bőven van még mit javítani..
Nekem nagyon jót tett, hogy kikerültem a gimis közegből, mert ott csendesebb, visszahúzódóbb voltam és többször kicsit lerombolták páran az amúgy is alacsonyabb önbizalmam. (javarészt prezentálásoknál össze-összesúgtak, -nevettek páran, másik alkalmakkor pár elejtett beszólás, ilyenek) Emiatt egyetemen először tartottam megszólalni, mert mindig az lebegett a szemem előtt, hogy "jaj, most tuti kiröhögnek, meg beszólnak". És örömmel tapasztaltam, hogy itt semmi ilyen nincs. Hibázol, javítod, senki még csak egy pisszenést nem ejt rá.. és nekem erre volt nagy szükségem. Sőt páran még bátorítóan bólintanak, mosolyognak is, pedig életünkben nem találkoztunk még akkor. Az ilyen apró dolgok nekem nagyon sokat tudnak jelenteni.
Szívesen beszélgetnék egyet a régi énemmel, mert tudom, hogy mikor mit kellett volna hallanom/hallania. De leginkább arról tartanék egy kiselőadást, hogy magasról t0jjon arra, hogy mások mit gondolnak róla, az ő véleményük úgyis irreleváns. Hogy ne vegye magára a sok megjegyzést, piszkálódást, hogy ne féljen hibázni, mert senki sem tökéletes. Valamint, hogy ne mutassa ki ennyire, hogy nincs kibékülve önmagával.
Magabiztosán állnék elé, mert sokat fejlődtem azóta és szerintem a régi énem büszke lenne rám. Bőven van még hová fejlődnöm, javarészt barátokat, párkapcsolatot szerezni végre, de örülök, hogy kezdem magam mögött hagyni a múltat, a sérelmeket.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!