Az ember újrakezdheti a pályaválasztását és a tanulmányait 30 évesen? Van valaki, akinek ez sikerült és megvalósította, amit akart?

Családi és lelki dolgok miatt elpazaroltam a 20-30 közötti éveimet. Gimiből kitűnő eredménnyel jöttem ki, az osztály legjobbja voltam, de már akkor depressziós. Hangsúlyozom, rengeteg tehetség és kreativitás van bennem, de ami nyomaszt, az azt okozta, hogy nem tudtam kibontakozni és most az, amit vártam magamtól - egyetem alatt kitűnés, szakkollégium, tudományos pálya, stb., amik megalapoztak volna egy karriert - mind nincs meg. Az életrajzom egy teljesen középszerű embert tükröz. Szinte nem merek a barátaim szemébe nézni, a családommal alig beszélek, utálom, ha szóba kerül, hogy kinek mi a munkája, ki hol tart és pont ezért a gimis érettségi találkozóra sem tervezek elmenni. Az időm nagy részét egyedül töltöttem és semmilyen téren nem bontakoztam ki.

Ez a 30-as szám úgy nyomaszt, mint egy halálos ítélet. Lélekben még mindig ott tartok, ahol 20 évesen. Csak az ad valamennyi életkedvet, ha arra gondolok, hogy meg tudom ezt még fordítani. De már nem ugyanolyan, mint 10 éve, más a társadalmi elvárás, más az élethelyzet. Az a 10 év kimaradt és úgy érzem, most csak egy árnyék vagyok és nem tudok így élni. Hogy pótolhatnám be a leggyorsabban? Mivel töltsem az időt, hogy ne érjen váratlanul, amikor majd a 35-öt meg a 40-et töltöm?