Mi a véleményetek az áldozathibáztatásról?

Vannak esetek, amikor a túlzott liberalizmusnak köszönhetően azt is áldozathibáztatásnak nevezik, ami nem helyénvaló.

Tudnék sorolni pár példát (ezeket fb-on szoktam látni leginkább), de felesleges igazából.

Amióta ez el lett társadalmi szinten fogadva, ne várjunk mást más területen sem:

https://www.youtube.com/watch?v=VOA05YnLwzU

2-es vagyok

[link]

Itt van egy tökéletes példa, amire ugranak a nagy liberálisok a bőrfotelban és arról beszélnek, hogy ez akkor is gyilkosság és önbíráskodás.

Meg vagyok én, aki parázson forgatná 0-24 ezt a retek nőt, aki anyagi haszonszerzés céljából hülyére vette a közösségét és megnyomorított egy egészséges embert fizikailag és lelkileg is. Persze hétköznapi emberként képtelenség felfogni azt az élethelyzetet amiben például ez a lány élt. Mint a Szabó Péter. Tele zsebbel én is könnyen pofázok és osztok financiális tanácsokat bárkinek. Úgy könnyű.

Sokszor a libbantak, idióták vagy bánom is én kik, áldozathibáztatásnak nevezik azt, amit én, egy racionális gondolkodású ember, bűnmegelőzésnek.

Zárom a házam ajtaját. Pedig, ha nyitott ajtón jön be valaki lopni, akkor is bűncselekmény a lopás.

Ha bev.központ parkolójában hagyom az autót, akkor nem hagyok látható helyen táskát, értékesnek tűnő dolgot.

Ha valaki ezekre nem ügyel és baj éri, akkor elmondom neki, hogy célszerű erre ügyelnie, azzal csökkenti az esélyét, hogy áldozattá váljon. Ha valaki erre úgy reagál, hogy én áldozathibáztató vagyok, az kinyalhatja a s..gem.

Ugyanez vonatkozik erőszakos bűncselekményekre is. De akár arra is, amikor közlekedési baleset ér úgy, hogy szabályosan mentél. Nem egyszerűen a szabályt kell betartani, hanem észrevenni, hogy miből lehet baj, és azt lehetőleg kikerülni/megelőzni.

Én azt vallom: normális ember nem akar balesetet szenvedni, bűncselekmény áldozatává válni. Ezért az ésszerűség határain belül célszerű figyelnie, mit tehet a saját biztonsága érdekében.

Akinek meg nem ez a célja, hanem az, hogy nyavalyoghasson, mekkora sérelem érte, azt meg a legkevésbé sem sajnálom.

Volt itt valamelyik nap egy kiscsaj gyakorin, aki elment egy diszkóba a munkatársaival, és a munkatársa kikezdett vele, letapizta, ezért ő felakarta jelenteni. :D Állítása szerint józan volt, nem volt bedrogozva sem, de nem lépett semmit a fogdosásra, nem ellenkezett, mert hogy lefagyott, sokkot kapott (kiderült, hogy amúgy mentális beteg). És amikor a kommentelők leírták neki, hogy ilyen férfi undorral nem feltétlenül kellene ilyen helyekre járnia, ha leblokkolással jár neki bármi ilyesmi, mert hogy erről egyik férfinak sem kell tudnia, akkor mi lettünk az áldozathibáztatók.

Szóval szerintem van az a pont, amikor az "áldozatok" igazából semminek sem az áldozatai, max saját maguknak, mégis ezt próbálják meg velünk elhitetni.

És sajnos, vagy nem sajnos, ma már nem szabad azt mondani, hogy hé, itt nem történt semmi. Mert ha valaki bármi miatt is áldozatnbak érzi magát, azt mindenki másnak tiszteletben kell tartani, valakinek pedig meg kell bűnhődnie érte.