Mit csináljak, ha amint azt hiszik nem hallom őket, már furcsa hangszínben beszélnek rólam (családom, és más idős emberek)?

Még csak nem is világmegváltó dolgokról van szó, hanem sima egyszerű hétköznapi dolgokban ilyen őszintétlen viselkedések történnek.

Tehát hétköznapi párbeszéd folyik valamiről, de velem szemben tök más az illető, mint amikor azt hiszi nem hallom. Elég kiábrándító. Úgy érzem csak érdekből mutat felém pozitív arcot, mert most épp a segítségemre van szorulva. Nem igazán tudom ezt hová tenni. Ugyanez az idősebb családtagokkal, meg idősebb szomszéd nénivel.

Szomszéd néni konkrétan szinte az orrom előtt kezdte el mesélni valakinek, milyen módszerekkel éri el, hogy ezt meg azt csináljam, segítsek neki, de ne sértődjek meg, ne tűnjön úgy, mintha nekem dirigálna. Velem szemben eddig mindig maximálisan tisztelettudó volt, és kedves, szívesen segítettem is neki, sőt közel éreztem magamhoz, de most ez teljesen ledöbbentett. Nem csak ez, hanem amilyen hangnemben mondta, csalódás volt. Most az egyszer kértem tőle segítséget, mert annyiszor felajánlotta hogy ad kölcsön kerti szerszámokat, és teljesen fellelkesítette a dolog, konkrétan odajött és minden kapavágásnál dirigált, ő is érezte hogy rohadt idegesítő lehet, mert állandóan ezzel viccelődött, aztán kicsit távolabb ment, és elkezdett ilyeneket mondani valakinek, hogy hogy manipulál engem. Na mondom magamban, jól van! Sosem értettem miért nem látogatja a saját lánya ezt a szegény ártatlan asszonyt. Szerintetek sértődékeny vagyok, vagy jogos?