Volt, hogy megelégedettséggel töltött el, mikor valaki "megkapta az élettől, amit megérdemelt"?

Én éppen most 16 órakor értesültem valakinek a halálhíréről (46 éves férfi,) aki elég igazságtalan volt velem a legrosszabb pillanatban.

Nem volt elég 3 évvel ezelőtt édesanyám halála, még goromba is volt hozzám ez az illető, amikor nem kellett volna...

Nem tudtam, hogy érezzek-e bármit is. Valamiféle kiüresedettséget talán. Szerencsére sikerült tisztázni még életében a dolgokat, de furcsa volt nagyon ez az érzés.

Mert korábban nem volt annyira kíméletlen. Türelmesebb volt egy szintén kritikus helyzetben, hagyta, hogy megoldódjanak dolgok.

Valószínűleg túl sokat dolgozott a szervezete, nem pihent. Magas vérnyomása lehetett és nem kezeltette megfelelően. Hát ez lehetett a kiváltó ok. Két napja távozott a földi életből.

Én két évvel idősebb vagyok és nő. Miért gondoljak rá úgy, hogy megérdemelte? Az ítélőszéket igy is, úgy is egyikünk sem kerüli el, ha odaátra megy. Tehát ez van most.

Én 20-at mondok, mert annak is tudok örülni, ha valaki tényleg megkapja azt amit valójában megérdemelt. (értsd pozitív értelemben)

29/F