Hogy birkózótatok meg azzal hogy nem lesztek örökké tinik?

Engem is zavar, de tudsz mit tenni? Nem. 30 éves korodra már el fogod fogadni és inkább megpróbálod kiélvezni a mindennapokat. Jobb esetben.

Amúgy én pl. most 26 évesen sokkal jobban érzem magam, mint tini koromban. Sokkal jobban is nézek ki, szabad felnőtt vagyok, azt a munkát végzem, amit mindig is akartam stb. Nézd a jó oldalát, az öregedés nem feltétlen rosszat jelent.

Én direkt örültem, amikor elmúltak a tiniévek. Végre nem szólt bele senki semmibe, pénzem is lett, ez ugye a felnőtt lét. Persze jóval több felelősséggel, de akkor is pozitív volt a mérleg.

A 30 felé közeledve megijedtem egy kicsit, de igazából az sem volt komoly. De most, majdnem 40 évesen már vannak kapuzárási gondolataim.

Jaj! :D Én alig vártam, hogy felnőtt legyek. Utáltam gyerek meg tini lenni.

Sokkal jobb felnőttnek lenni, mert végre rendesen kioszthatod azokat, akik belepofáznak az életedbe. És képzeld, én már 38 vagyok, de nem érzem öregnek magam. Ha olyan kedvem van, őrültködök egy jót az autóval, munkaként úgyis vezetek. Otthon meg együtt rajzolom a gyerekkel az anime karaktereket. :D Eszembe nem jutott még azon keseregni, hogy öregszem. Fizikálisan is jobb formában vagyok, mint fiatalon voltam, mert akkor nem sportoltam, most meg elég keményen nyomom.

Én 26 vagyok, de szerintem egy fizikailag megkímélt de sportos és egészséges test 45-50től öregszik igazán!

Meg kell élni a pillanatokat az életben!

30 messze van az öregtől.

Egy hónapja múltam 47, ez már félelmetes, hogy majdnem 50, de nem érzem magam öregnek.

Tini nem lennék, 23 akarok lenni, a huszonéveim szuperek voltak. Igazából most is, csak a munka túl sok időmet elveszi :)