El akarom hívni randira de nem akarom hogy meg ismerjen sem tudja hogy miből élek, most mit tegyek?

Van egy nő még az ilyen bulizós éveit éli szóval fiatal 22 éves. Nagyon tetszik (tudja is) elkezdtem kicsit többet érezni iránta…de a lényeg hogy nem tudom mit tegyek.

Félek érzelmileg közel engedni magamhoz bárkit már, nem is érzelmi szinten van szükségem valakire (legalábbis ezt érzem) azt meg főleg nem akarom hogy meg tudja miből élek, miből van ez meg az…miből van a kocsi stb a lényeg hogy így elsőre ezt sem mondanám el neki…talán később. Az van hogy konkrétan én már szexre is próbáltam terelni a témát…de ez így nem lesz okés…arra gondoltam közben hogy amúgy lehet mással első randin le fekszik, akkor minek erőlködjek…de kicsit keményebb a dió mint gondoltam, de amúgy kicsit képmutatást is érzek, mert lehet meg lenne egy alkalomból…kicsit azt érzem hogy többet várna el, de hogy közeledjek így felé? Ha amúgy olyan komoly érzéseim nincsenek de szarul vagyok nélküle

Vissza terve az egy alkalmas rész ..arra is gondoltam hogy csak simán “le itatom” mármint iszok vele meg egyébb okossagokat is szeret és úgy lesz ebből csak valami. Vagy a másik véglet hogy őszintén el hívom egy normális randira és ott kitálalok mindent amire kiváncsi (de ennek nem örülök) sőt nem is úgy hívnám el hogy na randira..de az lenne.

Egyszerűen félek attól hogy meg ismerjen…azt érzem hogy nem akarok szeretni…de viszont őt akarom.

Teljesen össze vagyok kavarodva. Mit csináljak egyáltalán? Jobb ha pihentetem a dolgot mert így csak beszopom? Olyan jó lenne pár tanács…senkivel nem tudok erről beszélni. És teljes a zűrzavar a fejemben ami szerintem a kérdésen is látszik amúgy.