Vajon tényleg ennyire ritka lenne az, hogy valaki mer kockáztatni és bevállalni dolgokat?
Úgy nőttem fel, legalábbis a szüleim arra neveltek, hogy bármit képes vagyok elérni, amit megálmodok, csak meg kell érte dolgozni. Ezzel a gondolkodásmóddal vágtam neki az egyetemnek, majd a diploma után simán megkezdtem egy másik egyetemet. Egyedül élek, nem panaszkodom, állom a sarat. Most is vannak különböző ötleteim, amire a többség reflexből azt mondja, hogy "ne csináld, ki fogsz égni, meg fogod bánni", vagy hogy ők tuti nem mernék bevállalni. Az az érzésem, hogy valójában baromi ritka az, amikor valaki ki mer lépni a komfortzónájából, kísérletezget, és nem fél k*rva keményen megdolgozni a sikereiért.
A lényeg, hogy kitűztem magam elé egy újabb célt, pontosabban váltást, és a többség őrültségnek tartja, szerintük ez lesz hosszútávon összeegyeztethő az életvitelemmel, miért nem elégszem meg azzal, ami van? Miért nem akarok csak nyugodtan élni magamnak? Miért akarom kitenni magam ekkora stressznek?
Tényleg ritka az, hogy az emberek merjenek kockáztatni és változtatni az életükön? Miért érzem magam emiatt sz*rul?
válasza:Ez így mindenféle konkrétum nélkül elég fura.
Mármint az, hogy egy diploma után megindultál a másik felé, ez teljesen okés, elég sokan vagyunk így ezzel.
Mi az a cél amit kitűztél, amit ennyire elleneznek?
válasza:Ahogy látod ez a nevelésen múlik. Akit erre nevelnek mint téged (a gazdag szülők szokták ezt) annak ez természetes. A szegényebbeknél pedig az óvatosságra és az átgondolásra nevelik a gyereket.
Ha az előbbi a kis gazdag poronty belebukik valamibe ott a 2 szülő aki támogatja anyagilag és kihúzza a ganéból teljesen mindegy, hogy mekkorát esett. A szegényebb nem tudja ezt megtenni a sajátjával csak lelki támaszt tud nyújtani aztán, ha bukott mindent akkor bukott és nincs egy dobbantó, hogy gyorsan talpra álljon.
1: Ezt jó hallani, tudod hogy én mennyi szemöldökhúzást kaptam azért, mert bele mertem vágni egy másik egyetembe? Már az kiverte a biztosítékot. Pedig, mint ahogyan írod, egyáltalán nem ritka. Az emberek többsége mégis leszólja.
Megvan 3 év szakorvosképzés, de rájöttem, hogy nem bírom végigcsinálni, mert nem érdekel annyira, mint hittem, ezért most fogok elkezdeni újból egy másfajta szakorvosképzést. Ismét rezidens leszek, a fizetés lehetne jobb, de valójában meg tudom oldani a megélhetést.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!