Milyen ember az, aki csak a diplomásokat tekinti embernek? Aki ha kiderül valakiről, hogy nincs neki, lehülyézi, kiosztja, biztosra veszi, hogy minimálbért keres egy gyárban. Miért érez erre késztetést?

Pont így? Ezekkel a szavakkal?

Furcsa lenne, mivel a diplomások mégis mindig kisebbségben (kb. 30%) vannak a népességen belül: [link]

Két ilyen típusú ember van: a felszínes és a komplexusos.

Az első az, aki státuszszimbólumokban méri az embereket. Egy ember attól lesz valaki, mert valami menőn hangzó pozíciója van, vagy szép ruhája, autója, háza. Az ilyen csillogáshoz általában vagy sikeres vállalkozó valaki, vagy/és diplomás, ezért ha nem vagy egyik sem, akkor már a senki dobozba kerülsz.

A második meg az, aki magát is egy lúzernek érzi, és ezen azzal próbál enyhíteni, hogy úgy hasonlítja magát másokhoz, hogy ő jöjjön ki jobban belőle. Ha neki van egy koszlott diplomája, akkor nézegeti azokat az embereket, akiknek nincs, mert akkor legalább náluk nagyobbnak érzi magát. Megjegyzem: ezek az emberek egymás között is űzik ezt a sportot: pl a természettudósok lenézik a bölcsészeket, mert ahhoz csak seggelni kell, a közgazdászok meg a természettudósokat, mert kockák.

Végső soron amúgy a legmélyén mindkét típus ugyanaz: belül bizonytalan ember, aki külső mércékre szorul, hogy önmagát megítélje.

Az ilyennek kellene adni valami totál gyakorlatias feladatot, aztán oldja meg. Ha nem megy neki, akkor még egyet, majd mégegyet. Aztán jó hangosan kinevetni.

Ennyit ér...

Figyelj.

Nekem pl szakmám+érettségim van, folyamatosan fejlesztem a tudásom, imádok olvasni, keresztrejtvényt fejteni, és van annyi intelligenciám, hogy nem nézek le senkit.

Ez emberfüggő.

Ha valakivel nincs közös témánk/érdeklődési körünk, azt max hanyagolom.

És boldog életet élek diploma nélkül. :)