Ufo lennék ebből a szempontból?

Alapból egy introvertaltabb ember vagyok, a saját baráti kozegemben, társaságomban nagyon jól el tudok lazulni, imádok beszélgetni, hulyeskedni de egyébként visszahúzódó vagyok.

93-ban születtem, sokáig elrettenve néztem a mai fiatalságot, de aztán belegondolva sok minden a korombelieknel sincs másképp.

Az én osztalytarsaim is pasiztak a gimiben, sőt volt egy, aki érettségi előtt szült. Minden héten más pasi volt terítéken, és én ehhez sosem tudtam hozzászolni.

Nem érdekelt ilyen szinten akkor még egy párkapcsolat. Nyilván nekem is tetszett valaki, de inkább féltem. Volt egy fiú barátom, aki többet akart, de én egyszerűen nem akartam semmit. Mindig is úgy voltam vele, hogyha nékem lesz valakim, én vele elem le az életem. Nem akarok kalandokat, kötődni valakihez, aztán elveszíteni. Egy embert szeretnék , de őt tényleg örökre. Majdnem 22 voltam, mikor megismertem valakit, akire csak barátként tekintettem, de olyan sokáig és kitartóan udvarolt, hogy szép lassan beleszerettem. Vele veszítettem el a szüzességem és ő a férjem is és a gyerekem apja. Ebből a szempontból baromi kívülállónak érzem magam, olvasva itt is a kérdéseket (17 évesen épphogy szakít a pasijaval ,másnap már a legjobb barátjával fekszik le), néha belegondolok, hogy valami baj van/volt velem, hogy mindez így alakult?

Sosem ítélkezem a másik életéről, mindenkinek a saját dolga, éppen csak furának érzem magam ettől.

A másik pedig az alkohol. Én mindig azt mondtam, hogy alkohol nélkül is baromi jól tudom magam érezni, nem is szeretem az ízét, apám az alkoholba halt bele, úgyhogy nagyon max az egy pohár pezsgő. Viszont itt voltak a barátaink és pialos sztorik kerültek elő, ki hogy mekkorát hányt, mennyire nem tudott magáról stb. Köztük nők is. Én meg végig csöndben ültem, és ott fogalmazódott meg bennem, hogy mekkora egy ufo vagyok, hiába jártam bulizni, sosem ittam igazán. Vajon ennyire unalmas lennék? Én úgy érzem teljes és boldog életem van, de ahogy ott ültem csendben, felmerült bennem, hogy velem van a baj, hogy én nem tudok hasonló sztorit elmesélni.