Miért van az,hogy alig emlékszem valami rosszra az életemből,pedig volt benne részem,és inkább csak rossz ért mint jó?

Nagyszüleim sokat bántottak, úgy szöktem el tőlük, ennek ellenére nem tudok rájuk haragudni,és ugyan úgy beszélünk,,meg haza járok segíteni. Nagyapám ritka goromba ember, sok-sok csúnya dolgot mondott,és bántott is,mégis ha valami van vele sajnálom,és azon vagyok,hogy segíthessek. Tőlük szinte semmi útravalót nem kaptam az életbe,amikor arra került volna a sor,hogy na,akkor önállósodjak, mindig csak lehúztak.Miért vagyok ilyen hülye,hogy még ennek ellenére is szívemen viselem a sorsukat,és megyek segíteni?Ők neveltek fel,amúgy,de a gyerekkorban műveltek alapján, simán meg kellene őket tagadnom, és sorsukra hagyni,mert vannak lányaik is,köztük anyám.De amúgy,úgy általánosságban,alig rémlik fel valami negatív dolog az életemben, pedig sok megrázó élményben volt azért részem.