Az emberek miért vannak elvakulva a nosztalgiától?

Elvakult nosztalgiázót még nem láttam, én sem voltam így, de sokat filozofáltam már a nosztalgiázás mögötti dinamikák mikéntjéről.

Természetesen a magam szemüvegén át, az én személyiségjegyeim alapján.

Én azokat az időszakokat szoktam nosztalgikusan felidézni, illetve azok a dolgok hatnak rám nosztalgikusan, amik valamiféle pozitív töltetű érzést idéznek fel.

Pl.: Gyerek és iskolás koromban nagyon biakodó voltam az életet illetően, hogy mi mindent el lehet majd érni és ez a bizakodás jellemezte az egész személyemet akkortájt, amikor ment pl a Linda című sorozat a TV-ben.

Maga a Linda (Görbe Nórával) nem volt rossz, de korántsem volt fimesztétikailag akkora durranás, mint az a pozitív töltet, amit az akkori "életérzésemről" felhoz, ha pl megnézek egy epizódot.

De nem leszek elvakult, inkább csak kellemes, pozitív dolgok jönnek fel.

Nem biztos, hog jól értem a kérdést, de azért lehet, hogy mindent jobbnak látunk régebbről, mert ami régebben bosszantó volt kamasz vagy fitalfelnőtt fejjel, azt érettebben nem találjuk annak, ezért ignoráljuk és elfelejtjük.

Nekem például az egyetem ilyen. Én most úgy emlékszem rá, mint a legszebb éveimre. Pedig, ha jobban visszaemlészem rá, gyakran sírtam, idegeskedtem, csomó dolgot igazságtalannak találtam, ráadásul nagyon lobbanékony is voltam, ezért sok veszekedésem is volt a csoporttársakkal, sokszor sértődtem meg.

Ugyanakkor azóta sokat változott az élethez és az emberekhez való hozzáállásom, ezért, amiket akkor szörnyűségnek éreztem, idővel semmisek lettek nekem és mivel jeletnősége sincs már ezért elfelejtettem őket. Ezért van az, hogy csak az egyetemi évek pozitívumaira emlékszem.

Valószínűleg, ha most kerülnék egyetemre és ugyanazt élém meg újra, élvezném is nagyon.

Gondolom ELFOGULT-ságra gondol a kérdező.

Ahogy tapasztalódunk az évekkel, annál inkább kihúny az ifjúkori lelkesedés parazsa. A nosztalgiát nem a régi idők tárgyaiért érezzük, de még csak nem is a szellemiségéért, hanem azért, ahogyan mi akkor álltunk a világhoz.