Helyes, hogy ezt érzem? Tényleg más lenne az életem ettől? Többi lent

Semmit sem tudunk 'pótolni'. Ami elmúlt azon változtatni nem lehet.

Azonban van megoldás: ez pedig az elfogadás.

Elfogadom a múltam, nem rágódom rajta, elfogadom hogy ilyen környezetben nőttem fel.

Felnőtt fejjel próbálom megérteni miért volt mindez, de jelentőséget nem tulajdonítok neki.

Az a fontos ami most, ma van. Úgy alakítom életem, ahogyan szeretném és ezért minden tőlem telhetőt megteszek.

Értem és megértem az érzéseidet, azonban rajrat múlik mit kezdesz a mai éneddel. Azt is tudom ez nem mindenki számára könnyen elérhető, ezért javasolnám fordulj egy szakemberhez, aki tud útmutatást nyújtani problémád megoldásához.

Saját magunk ölelgetése nem segít.Sajnos,saját tapasztalat.

Múltkor egy kolléga megölelt barátilag, nagyon feltöltött lelkileg .

Egyébként sokan vagyunk magányosak,szeretethiányosak....egyre többen :/

Bocsájts meg nekem, de ellenkeznem kell kicsit.

Ha valamit 'elfogadsz' és megérted, akkor már nem beszélhetünk annak fájó hiányáról.

Még nem tartasz ezen a ponton.

Úgy látom, gondolom, számodra a jelen is problémát okoz ezen a ponton. A szeretet hiányát szeretnéd pótolni. Azonban ehhez el kellene fogadnod saját magadat, a múltban és jelenben egyaránt.

Mint írtam, ez nem könnyű és van hogy szükséges egy iránymutatás ami előbbre lendít.

Megint elnézésedet kell kérnem, pedig nincs és nem is volt szándékomban kioktatni téged. Egyszerűen csak próbálok segíteni, de lehet ez túlmutat rajtam és hiába próbálkozom.

Magyarázatot találhatunk ha megértjük a környezetünk és önmagunk működését. Ehhez odafigyelés szükséges. Ha el tudjuk hagyni önös érdekeinket onnantól kezdve jó úton haladunk a megértés, az elfogadás felé. Nem tudhatom, hogy a te esetedben mi vezetett ehhez a 'szomjúsághoz'.

A gyermekkori történések nagyban befolyásolják életünket, azonban nem hagyhatjuk hogy a negatív emlékek uralkodjanak rajtunk.

Fontos lenne megismerned önmagadat, elindulni olyan irányban ami számodra kedvező.

Nem lehetsz örökké 'szomjas', a világ változik, s vele együtt te is ha hagyod.

Azonban ha elmerülsz a múltban, tényleg 'kiszáradsz'.

Szépen kérlek, keres fel egy szakembert, vagy legalábbis olyan közösséget ahol átbeszélheted problémádat és remélem egy idő után majd enyhül a lelkedet maró fájdalom.

"Mi oka lehet bárkinek arra, hogy ne, vagy ne úgy szeressen egy gyereket ahogy az igényelné? "

Mert ezeknek az elfuserált embereknek egyszerűbb egy magát megvédeni nem tudó, védekezésre képtelen gyereket okolni a saját elcseszett cselekedetük szembenézésével, és felelőségvállalásával, és mert genetikailag hasonlít a az elvált házastársra rajta kitölteni mind azt az agressziót amit kezeltetni kellene pszichiáter által..és amiért a gyerek nem szól, csak tűri, mert "biztos ő volt a rossz, biztos ő a hibás, biztos csak rossz napja van a szülőnek".