Miért mondják sokan, hogy soha többé nem iszok, és mi az oka hogy olyan hamar elfelejtik?

Felkelsz reggel, lüktet a fejed, eszedbe jut, hogy hogy traumadumpingultad az embereket, mekkora fasságokat mondtál, és annyira rosszul vagy fizikailag, lelkileg, mindenhogy, hogy az elviselhetetlen. Magadat nem akarod hibáztatni, mert erre van a legkevesebb energiád, úgyhogy hibáztatod az alkoholt, és megfogadod, hogy soha többé nem iszol.

Jön a következő buli mondjuk két hét múlva, de a másnapod már aznap délre elmúlt, a részegen mondott baromságaidra igazából senki nem emlékszik, mert bőven nem tulajdonítottak neki akkora jelentőséget, mint te. Alkohollal kínálnak. Már rég nem a rossz érzés jut eszedbe az alkoholról, hanem az, hogy az nagyon jóóó, hát milyen jó érzés már, mikor átjár az a kellemes meleg érzés, elengeded magad, 'érzed' a zenét, mindenki sokkal szebb, te is sokkal szebb vagy, mindenki nagyon érdekes, kedves ember, jó velük beszélgetni, vagy 10x jobban esik egy szál cigi. Befogad a társaság, remekül elbeszélgettek, mindenki nagyon szellemes, nagyon jókat mond, te is nagyon jókat mondasz. Mindenki megnyílik, te is megnyílsz, mindenki kedves, és megértő, te is kedves és megértő vagy. Felszállsz az éjszakai buszra, elvibeolgatsz a fülhallgatódban szóló zenére, közben arra gondolsz, hogy de kár, hogy ilyen korán vége lett, bárcsak örökké tartott volna ez az este, de azért ez is jó, jó érzés hallgatni a zenét, minden jó.

Aztán felkelsz reggel. Lüktető fejfájással, rájössz, hogy egyáltalán nem voltál szellemes, k.va kellemetlen voltál, egyáltalán nem kellett volna ennyire megnyílni, és elmondani azokat a dolgokat, milyen rohadt kellemetlen már, megnézed a telefonod, rájössz, hogy 3 embernek írtál drunk textet, hülyeséget posztoltál a storydba, hülyét csináltál magadból telejsen megint, elviselhetetlenül rosszul vagy fizikailag és lelkileg is, de magadat nem fogod hiábztatni, mert arra van most a legkevesebb energiád, inkább kikiáltod felelősnek az alkoholt, és megfogadod, hogy soha többé nem iszol.

#4:

Vagyis többnyire a haverok rántanak vissza mindig a mókuskerékbe.

Nem egészen... Dönthetsz úgy is, hogy elmész szórakozni, és nem iszol. Vannak ilyen barátaim, és tengermély tiszteletem az irányukba, mert én _mindig_ iszok, ha kimozdulunk, de ez az én döntésem. Mert mindig jó ötletnek tűnik. Aztán másnap általában megbánom, és fogadkozok, hogy nem iszok többet - de közben tudom, hogy úgyis fogok :D

Viszont abban van igazságod, hogy van befolyása a haveri körnek, meg a társaságnak rád. Nekem egy csomó rövidem van otthon, előfordul, hogy kitöltök magamnak egy féldecit és lehúzom, ha mondjuk meg vagyok fázva és az orcsepp nem használ, vagy, hogy veszek két cidert a boltban, mikor bevásárolok egy főzéshez, hogy akkor ezt majd megiszom mellé, és sosem iszok ennél többet. Szóval nekem tényleg az kell, hogy a többiekkel együtt igyak, otthon egyedül sosem rúgok be, a rövidek is leginkább azért vannak, hogy ha jön valaki, tudjam mivel kínálni, meg mert kaptam őket.

De nyugodtam mondhatnám azt én is, hogy jó, akkor ma elmegyek szórakozni, de nem iszok, vagy jó, elmegyek szórakozni, de max. 2-t iszok. Nincs hozzá elég akaraterőm. Ez az én hiányosságom, nem hiszem, hogy a baráti társaság tehet róla.