Az embert alapvetően az érdekei, vagy az érzelmei irányítják? Te képes lennél aggályos, erkölcsileg kifogásolható döntéseket hozni azért, hogy az érdekeid érvényesítsd?

Bizonyos mértékig igen, de nem mennék túl messzire. Persze attól is függ, hogy mennyire vagyok a valamire rákényszerülve.

Mindenki kísértésbe hozható valamivel, és mindenki el is bukik valahol, megvan a gyengéje, emberek vagyunk.

A kérdés, hogy meddig megyünk el.

Huhh, szerintem ez a legnehezebb kérdés amivel valaha találkoztam. Mert itt akkor külön kellene választanom a két fogalmat és ez nem egyszerű, még akkor sem ha azt gondolom, engem az érzelmeim befolyásolnak inkább.

Igen ám, de mindig befigyel az érdek, hogy mi a jó nekem?

Tehát jön a lelkiismeret furdalás. Rossz ember lennék?

Nem hiszem. Vannak helyzetek amikor mérlegelnem kell, vagy egyszerűen csak ösztönösen választok két rossz közül. Van hogy az észérvek győznek, hiszen nem sérülhetek, meg kell őriznem emberi mívoltomat.

Azonban ha ezt úgy teszem, hogy a másik fél sérül, akkor iszonyat érzem magam. Ugyanakkor az önfenntartási ösztöneim azt súgják, muszáj.

A szavazás alatt felsoroltak, szerintem nem fedik jól a valóságot, de lehet én gondolom túl. Ott nem találtam számomra megfelelő opciót.