Nem tudok hova tenni egy embert, utálom, de vonz is?

Én egy 26 éves nő vagyok, ő pedig egy 26 éves férfi, de mindenekelőtt le kell írnom, nem szerelmi vagy szexuális viszonyról van szó.

Még általános iskola elsőben, egy vidéki városban ismertem meg, osztálytársam volt. Akkoriban nagyon jó beszédkészsége volt már, nagyon jól is tanult, de mindig deviáns és rebellis volt a tanárokkal szemben is, húzta az oroszlán bajszát, de az sosem tudta elkapni. Gimnázium alatt ugyanez, csak hamarosan elkezdett Olaszországba járni valakikhez, illetve Írországba, USA-ba, de a suliban mindig titkolózott és poénkodott ezekről, mert nagyon sokszor orvosi igazolásokkal oldotta ezeket meg. Pultozott, kint, miegymás.

Állandóan vitába szállt a tanárokkal, de nem tudták megfogni sosem. Diákönkormányzat elnöke volt, minden közösségi eseményen parolázott, de nagyon furcsa, picit nárcisztikus stílusa volt már akkor is. Volt egy olyan, mikor egy jótékonysági eseményt kihagyott, hogy nála sokkal idősebb írekkel találkozzon Berlinben, amibe a szülei mindig partnerek voltak, de mindig úgy számolta ki ezeket, hogy azokon a rendezvényeken, ami nem szólhat róla, ne kelljen részt vennie. Eközben már gimnázium alatt nőfaló volt.

Ugyanarra a dzakra mentünk egyetemre, ott hihetetlen mennyiségű embert ismert, kitudja honnan már az első napokban. HÖK rangok, minden jött egyből neki itt is. Elalibizte a csillagászat BSC-t, csak utazgatott mindig, illetve telebeszélte a tanárok fejét, hogy pont úgy átcsússzon mindenen, hogy államilag támogatotton maradjon.

Aztán otthagyta diplomaosztó után az egyetemet, én hazamentem vidékre, ő Budapesten maradt. Covid alatt és után, csak annyit láttam Facebookon, hogy huszadrangú egyetemeken és főiskolákon végzett szakokat, most pedig osztálytalálkozón talalkoztam vele és kiderült, ingatlanozik, nagyon jól megy neki és már két saját lakása van, amiből az egyiket kiadja.

Mindenből folyamatosan teljesítmény nélkül hozott ki sikert, valahol vonzó, de egyszerűen taszító is.