Hölgyek! Mennyire kedvelitek, értékelitek, ha egy férfi régi vágású gentlemanként viselkedik?

Aki messziről előre köszön - szükségtelen, köszönjön amikor közel érünk egymáshoz,

ajtót nyit előtted - kedves gesztus, de van olyan szitu, amikor nem praktikus, pl. szűk hely, ilyenkor csak szükségtelen feszengést okoz, nem férünk el egymás mellett stb.,

maga elé enged - mint az előzőnél,

addig nem ül le, amíg egy nő is áll bent a teremben vagy tömegközlekedésben - életszerűtlen, max. egy pár fős megbeszélésen tudom elképzelni,

magától felajánlja hogy viszi a nehéz csomagot - ez nagyon sokmindentől függ, hogy elfogadom-e, elsősorban attól függ, hogy milyen viszonyban vagyunk,

fizet a vendéglőben - első randin felezést ajánlok, ha nagyon határozottan ragaszkodik hozzá, hogy ő fizessen, akkor rendben van, de első randira semmiképpen nem fogadnék el egy süti+kávénál nagyobb meghívást

Ha fiatalabbak (tizen-, huszon- vagy harmincévesek) vagytok, mennyire tetszik az, ha a férfi kezét csókolommal köszön és megmagáz? - semmilyen korban nem tetszik a kezét csókolom, a magázás más tészta, szituáció függő

Sajnos kevés olyan férfival találkoztam, akinél ez valóban természetes volt, nem valami póz, a legtöbben ezt egy hamis/felvett külsőségként viselik, azt hiszik ezzel letudják a női nem felé történő tiszteletadást, elvárnak cserébe dolgokat stb. Nekem ennél sokkal fontosabbak azok a gesztusok, amik _valóban_ tiszteletet mutatnak felém, mint ember (munkatárs, haver, barát, rokon vagy lehetséges pár) felé. Az apró, kifejezetten nőknek szóló sallangok már csak erre jönnek rá.

Aki messziről előre köszön: kifejezetten kellemetlen, ha köszönni akar, várja meg, mire közel érünk egymáshoz

Ajtót nyit előtted/maga elé enged: néha lehet pozitív, de sok esetben csak fölösleges feltünösködés

Addig nem ül le, amíg egy nő is áll bent a teremben vagy tömegközlekedésben: igen hülyének néznék

Magától felajánlja hogy viszi a nehéz csomagot: ha közeli ismerösök vagyunk, esetleg elfogadom, normál esetben akkora csomagot viszek, amit magam is elbirok, ha meg nem ismerem, akkor garantáltan nem egyezem bele

Fizet a vendéglőben: a legtöbb esetben el sem fogadnám, ha valamit fogyasztok, akkor ki is fizetem. Kivétel egy elsö randi, ott megszokott, de akkor meg csak valami apróságot fogyasztok, egy kávé vagy tea.

Ha fiatalabbak (tizen-, huszon- vagy harmincévesek) vagytok, mennyire tetszik az, ha a férfi kezét csókolommal köszön és meg magáz: Kezét csókolommal köszönni legalább is furcsa lenne, igen hülyén érezném magam, a magázást meg eleve nem szeretem, csak formális esetekben lenne helyén.

Nekem ezerszer pozitívabb egy természetesen viselkedö, mában élö férfi, ez nem jelent bunkóságot, de nem várok el másabb viselkedést, mint ahogy egy barátjával tenné

Te jó lennél nekem 12es.

Olcsón megúsznám a randikat. :D

14-es: nem értem én ezt, de tényleg. Már nem randizom egy ideje, férjem van, de fiatalon sem szerettem ezt. Első (pár) randin ismerkedni akarok, beszélgetni, minél jobban ráhangolódni a másikra, hogy lássam, van-e összhang, tudunk-e beszélgetni lazán, gördülékenyen, nem pedig 3 fogásos díszvacsorát enni vagy spórolni a kajálásra szánt havi kiadásokon. Nekem azzal sem volt soha gondom, hogy egy randin sétáljunk egy nagyot a Margitszigeten, együnk valahol egy hotdogot vagy fagyit vagy vattacukrot. Engem mással lehet(ett) lenyűgözni.

Ha te mint férfi szintén így gondolod, akkor ilyen jellegű randit javasolj - az a nő, aki nem randizik veled, mert nem az Onyxba viszed első randira nem érdekes számodra, mert nagyon más az értékrendetek.

Férfi vagyok. Ezt az "előre köszönést" nem értem, köszönök ha odaértem. Az, hogy kinyitom az ajtót, előreengedem, viszem a csomagját ha úgy van szerintem messze van a "gentleman" viselkedéstől, ez inkább csak alapvető illem. Adott esetben másik férfit is előreengedek ha mondjuk fogom a lift ajtót vagy bejárati ajtót.

A nehéz csomag is uniszex dolog nálam, nemtől függetlenül segítek ha például valaki éppen költözködik és látom, hogy 10 dobozt kell felcipeljen. Persze nem erőltetem a dolgot, mert én sem vágyom ismeretlenek segítségére. De ha mondjuk azt látom, hogy kolléganőm hozza a nyomtatót akkor nyilván átveszem tőle.

Továbbra is férfi vagyok: A meghívásnak sincsen már szerintem akkora jelentősége, vagy egyenesen visszásnak hat.

Eleve azt látom, hogy manapság átlag dolgozó ember legyen férfi, legyen nő nem szívesen hívatja meg magát, hiszen tud maga is fizetni, nem ezen múlik az élete. Inkább ismerősök között működik baráti szinten, akiknél tudjuk, hogy egyik nap egyikünk, másik nap másikunk fizet.

Randi szempontból amikor működik a dolog akkor azt tapasztalom, hogy amikor nincsen ellenükre, akkor is szeretik viszonozni, például egyikünk fizeti a jegyet másikunk a popcornt a Petőfire, vagy a lány hív el legközelebb és vesz valamit.

De olyan is van, hogy eleve külön rendelünk és fizetünk mindent az elejétől kezdve és akkor nincs sértődés.

Eleve nem vagyok nagy vendéglős, eddig legtöbb esetben találkozás közben alakult úgy, hogy beültünk valahova enni, inni.

A kezet csokolommal való köszönésen kívül ez mind kedves gesztus, első randin úgysem fogyasztanék egy üdítőnél többet, szóval még ez is beleférne, nem gondolnám, hogy lehúzás lenne részemről.

A magázás nekem mindig nagyon bejön, ha úgy alakul, úgyis osszetegezodunk, de az indokolatlan es kéretlen letegezes engem kifejezetten frusztrál.

Azt gondolom azonban, hogy magabiztos NŐnek kell lenni ahhoz, hogy ezeket jól fogadja az ember. Tinédzserként pl. ezekből sok feszélyezett, de ma már értékelem (akkor is, ha csak a szándékról van szó, mert nem élek vele)

35N