Az milyen tulajdonság, hogy semmi kedvem beszállni beszélgetésekbe?
válasza: válasza:En nem is ebédelek veluk pont ez miatt. Komolyan a tapétát meg vásárlást főzést kötési hobbikat váltocipőket kell megbeszélni velük. En ezt nem birom idegileg hogy egyeseknek ez egyáltalán téma. Mennyire kell ehhez egy extra sivár (belső-külső)élet hogy ezek nekik mondani- meg mesélnialó? Ki a f.t érdekelnek ezek.
Eleinte mikor bekerultem a céghez és meghallottam pár ilyen magasröptű" "tartalmas" beszélgetést hirtelen azt hittem vmi más bolygón vagyok,naponta kaptam röhögőgörcsöt, igy en lettem az nekik, aki mindig jókedvű meg mosolyog. Ma már valahoy nevetni se tudok már. Kikeszültem ettől a szinttől.
válasza: válasza: válasza: válasza:5 bakker mikor megkérdezte a párom na milyen volt a meloban es közöltem hogy hát megbeszéltük hogy ki mit főz vacsorára, meg ki hol vett papucsot, csak nézett vissza hogy ez most komoly?🤣 és folytattam a merhetetlen sok ilyen sztorit a munkahelyröl ha már én zsibbadtam legalább átérezze ő is🤣aztán meséltem hogy végre vége a munkaidőnek felszállok a tömegközlekedésre bambán mélán, erre munkatársam a tömeg végén meg csápol kiabálja a nevem hogy ő ott van menjek oda:) tehát a munkaidőnek akkor sincs vége amugy ha vége van, mert a small talk még tart tovább is.
Barátom érti ezeket neki amugy profin megy az ürescsevegős small talk, gyakran hívom is céges rendezvényekre hogy helyettem is beszéljen inkább, mert nekem ez nem megy.
Barátommal pl volt időszak mikor sokat veszekedtunk. Es hogy ne vesszünk össze néha terelést alkalmaztunk. Pl kérdezett vmit a kocsiban, amitől ment fel bennem a pumpa,(már tudta úgyis mit fogok reagálni), igy aztán gyorsan elkezdett a kocsiban jelzett hőfokról meg az időjárásról beszélni, én meg vettem a lapot és édesdeden beszéltünk inkább az időjárásrol. Nálunk ezek (small talkok) szinte már szállóigék. Ha megszólal hogy szép az idő, az nálunk már azt jelenti, hogy vegyem magam észre, mert nem tetszik neki valami, de nem akar provokálni.🤣
De előző munkahelyemen is pl kollegával agyon is röhögtük magunkat néha egy szakmai vagy magánsztorin, de kb könnyesre!, de olyan is volt hogy együtt is hüppögtünk könnyeztünk valamin, és egymás mellett álltunk mindig mint 2 bajtárs egymást segítve, ha kell együtt sírva, vagy pacsi meg ugrándozás együtt mert duplázták a fizunkat, meg ilyenek.sztorik mikor majdnem felgyújtottam véletlen a házat a főnök elott aki kerdezte ezt meglátva hogy rohanok az égő szerződéssel a mosdóba..hogy egyébként amigy te mit csinálsz? Erre kollegam meg hát ég a keze alatt a munka...
Na meg az iroda áztatása is véletlen beázott a fal is. Másnap jön a főnök, látja..á csak csőtörés volt az épületben..(de kiszáradt szerencsére)
És akkor bekerülök egy új helyre és ebédnél azt hallgatom ki hol mit vesz akciósan? Hát mérhetetlen fontos nagyon nem mindegy hol veszel paradicsonot🤣
válasza: válasza:Nekem az is szokott lenni, hogy a munkám elég kocentrálós, sokat kell agyalnom és pont jólesne kicsit a semmire gondolni, egyszerűen bambulni, kikapcsolni.
A tipikus témák a gyereknevelés, ki hova megy nyaralni, különböző termékek kibeszélése, nem annyira ez az akciós duma amit írtatok, hanem hogy mi mit tud... Nekem is van ezekről véleményem, de nem izgat annyira, hogy beszálljak egy ilyen egymást felüllicitálós beszélgetésbe.
Pedig amúgy felfoghatnám úgy is, hogy direkt belemegyek ezekbe, hogy ezzel úgymond fejlődjek.
Az egésszel kapcsolatban számomra az a zavaró, hogy nehezen szarom le, folyamat úgy érzem meg kellene változnom, másképp kellene csinálnom, de ez ugye nem jóleső dolog számomra és ettől egyfajta belső ellentét keletkezik bennem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!