Mit gondoltok a jellembeli szélsőségekről? Van olyan ismerősötök, aki szinte olyan jó, mint egy "angyal", és olyan, aki szívesen megkínozna, kibelezne, stb. bárkit?

Igen, egyetértek. Sőt, szerintem már gyerekkorban is megmutatkozik, de ugye ilyet nem szabad mondani, mert manapság nagyon felértékelődtek a gyerekek. Vannak emberek, akik soha nem lesznek tisztességesek és vannak olyanok, akik előbb éhen hal, minthogy lopjon stb. A mai világban nem lehet így felcímkézni a másikat, mert "nem illik", de én is ezt tapasztalom.

Nekem van egy olyan ismerősöm, aki nagyon jó ember, és szívén viseli mások sorsát is (jobban, mint egy átlagember), adakozni is szokott. De sajnos sokszor bántják amiatt, ha elmondja a véleményét, mert sokan úgy gondolják, hogy túl irreális elképzelései vannak a világról. Értem ezt arra, hogy az ő meglátásai olyanok, hogy legyünk kedvesek a másikhoz mindig, és hogy ne bántsuk meg egymást, ill. fogjunk össze, azért hogy jobbá tegyük az életünket, segítsük egymást stb., ill. ha mindenki segítőkészen állna a másikhoz, akkor jobb lenne az életünk. Ez valóban egy ideális kép, mert az emberek alapvetően sokfélék, és nem csak jó és rossz létezik, hanem azok "átmeneti" is. De abban alapvetően igazat adok neki, hogy jobb lenne így a világ. De sajnos sok ember nem így viselkedik, és a világ nem is így működik. Bár az hogy olyan jó, mint egy angyal, nem hiszem hogy létezik, mert mindenkiben van alapvetően rossz és jó is. A kérdés az, hogy melyik van túlsúlyban. Ill. hogy mennyire tudjuk kontrollálni önmagunkban a rosszat. Csak tőlünk függ szerintem, hogy milyen emberré válunk.