Nekem van elcseszett humorom?

Hát én is utálom a gagyi vígjátékokat. Mr bean meg Family guy és a többi hülyeség olyan agyzsibbasztó sz*r hogy hihetetlen!

Az yg jártam anyátokkal nekem sem jön be, de a L'art pour l'art még annyira sem.

Ízlések, és pofonok. Úgy vagy jó ahogy vagy. Az aggasztó az, hogy mintha zavarna téged az, hogy nem tudsz a környezetednek tetsző dolgokkal azonosulni, így talán elválasztottságot érezhetsz, ami félelmet kelt, hogy kirekesztenek közülük, és egyedül maradsz. Sose félj, vállald fel önmagad lényegét, legyen az akár bármilyen sötétnek is tűnő rém, az is a te részed, és ha elnyomod úgy intenzívebben fog zavarni a létezésben. Elfogadás. A környezeted, és magad. Elfogadni nem egyenlő az egyetértéssel. Elfogadok egy bögre kakaót, megiszom, de ha nem ízlett akkor magamtól nem fogok kakaóért erőfeszítéseket tenni.

Amit most leírtál az 100%-ban ugyan így van velem is..Ez szerintem csak az egyéni humortól és személyiségtől függ(még akkor is, ha a mi esetünkben egy elég nagy kisebbségről van szó). Igaz, hogy kissrácként Mr.Beanen és L'ar pour l'art-on nőttem fel és minden alkalmat megragadtunk a faterral hogy végignézzünk minden részt, 20 éves fejjel is megtudom őket nézni még úgy is, hogy kívülről fújom őket. Viszont nekem nagyon sok ismerősöm van aki ugyan így van, de ugyanakkor egytől egyig rá vannak függve az Így jártam anyátokra..Ízlések és pofonok:)

Talán még a Jóbarátokkal akkora probléma nem volt, jó volt pihenésképpen nézni. De az a stílus amit felvirágozhatott...Mindig ugyanazokat a poénokat veszik elő, mindig próbálnak minél kevesebb pénzből kijönni (pl. igénytelen, béna makettek), minél közepesebb(és annál rosszabb) színvonalú alkotásokat készíteni, csakhogy beékelődhessenek oda 2-3 db 6-10 perces reklámblokk közé, azzal a 20 perces játékidejükkel. A művészet a televízióból eltűnt, ma már csak marketing maradt, és agykikapcsolódási időtöltés két reklám között. Van, akinek ez bejön, és van, aki ezt unja. A Family Guy például még mindig a jobbak közé tartozik a most futó sorozatok között, az igénytelen és fárasztó humora mögött rengeteg mögöttes tartalom van, ahogyan például a South Parknak is. Így érthető, hogy az ultrabéna így jártam anyátokkal, ami semmi újat nem mutat, csak a régi poénokat veszi elő (amiket ismersz) és a jelen időbe teszi a cselekményt, nem tetszik neked.

Számomra is szint alatt volt a Jóbarátok. A Két pasi meg egy kicsi iggazi, vérbeli fércmű, mégis zabálják a népek. Nem neked van elcseszett humorod; neked van humorod. Nekik nincs. De tényleg. Egy szűk réteghez tartozol, nem találkozik a te világod, meg az övék. Időnként nehéz. Magam is ebben élek, tudom. Ha esetleg abban bízol, hogy felzárkózik egy mezei sitcomkedvelő hozzád valaha is, hát nem fog.

Pedig ott az útjelző: amikor az alákevert röhögés van, akkor kell neked is! Tényleg, úgy utálom: megmondják mikor, min kell nevetni és ez a többségnek teljesen rendben van. A madárnak vajon milyen humora lehet, ami 100+ dB-lel nyomja az igét az ablak előtti fán? Beteszek egy végtelenített közönségröhögés-loopot és megőrülök.