Egyszer érzelemmentes akarok lenni, egyszer pedig mindennek örülni szeretnék?
Ez szokott nálam lenni. Nem hazudok, van olyan, hogy óránként változik a véleményem. Néha az esne jól, ha semmi érzelem ne lenne bennem, de van amikor csak úgy mindennek örülni szeretnék, mintha be lennék füvezve.
Nem kell általában egyikhez se külső hatás, hogy például valaki megbánt, egyszerűen csak magamtól rám jön, de folyton csak ez a kettő, váltakozva.
Van itt olyan, aki hasonló cipőben jár?
lehet, hogy ez azért van, mert amikor rossz érzések/gondolatok vesznek körül akkor nem szeretnéd őket érezni.
vagy amikor nem érzed magad teljesen szabadnak az érzelmeid, vágyaid miatt. - nekem is van olyan, hogy ilyenkor nem akarom ezeket érezni.
máskor pedig pl eszembe jut egy régi emocionális emlék, amit szeretnék újra átélni, újra érezni, és ilyenkor legszívesebben felfalnám a szivárványt! :'D
előbbi az öntudat, utóbbi pedig a tudatalatti dominanciája. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!