Ha mindent megpróbálok beleadni 120%-ig, akkor is megakadályozhat valami, hogy elérjem a célom?

Sziasztok!^^

Leírom a kerettörténetet, hogy minden tiszta legyen.

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy állatorvos legyek. Rengeteg más lehetőségen is gondolkodtam, teszteket töltöttem ki (mellékesen - az állatorvosi egyszer sem jött ki xD), de valahogy mindig úgy éreztem, hogy nekem ez a "sorsom", jó érzéssel tölt el, ha rágondolok, hogy ezt csinálnám a jövőben stb.

No. Utána is néztem, hogy mennyit kéne tanulnom, hogy felvegyenek, hát koppantam egyet szépen.:D Ponthatárt néztem, pontokat számoltam, és az lepett meg, hogy egyáltalán hogy LÉTEZHET olyan ember, aki ezeket a követelményeket képes teljesíteni.

Most másodéves gimis leszek (ötévesben vagyok) és igyekszem belehúzni, nem is vagyok hülye (szerintem:"D), maximum csak lusta, de azt meg képes vagyok legyőzni, ha akarom. Azonban olyan született lángelme sohasem voltam, mint amilyeneket gondolom az állatorvosi karon találni lehet.

Megakadályozhatnak a saját, velem született korlátaim, akkor is, ha mindent megpróbálok beleadni? Ezen gondolkodom egész este, mert ha már belevágok ebbe az egészbe, akkor ilyen irányban csakis ezzel a pályával szeretnék foglalkozni, szóval nem táncolhatok vissza.:)

Humán gimibe járok (olyan vagyok, aki mindenbe bele akar kóstolni), de majd felveszem faktnak a biosz-kémiát, vagy felkészítő tanárhoz járok, ha tudom fogom, mit is akarok...

Szóval, annak akinek nem volt kedve mesét olvasni - megértem így hajnali fél egykor :D -, az lenne a kérdésem, hogy:

Határt tudnak szabni a velem született képességeim/korlátaim a céljaim elérésében akkor is, ha a tőlem telhető 100%-ot nyújtom? Lehetséges, hogy az én 100%-om nem lesz elegendő?

Köszi szépen előre is mindenkinek.:)