Apám az elképzeléseihez "hajlítja" a valóságot, ez szerintetek még normális?

Példa: volt egy vitánk, hogy érdemes-e házasságot kötni, a lényeg az, hogy arra lyukadtunk ki, hogy a házasságok több, mint fele válással végződik. Szerinte ez biztos nincs így, úgyhogy felmentünk a KSH honlapjára (és ez az ő ötlete volt), hogy megnézzük. Kiderült, hogy tényleg. Erre közölte, hogy ez meg van hamisítva, kizárt dolog, ő tudja, hogy nincs így!

A másik kedvencem, hogy szerinte minden bp-i egy büdös k*ö*cs*ö*g. Én két éve élek Bp-n, és ha véletlenül hazavetődök, akkor azt hallgatom két napig, hogy én is elpestiesedek, meg k*ö*csög (csak így engedi kiírni) meleg emberekkel barátkozok. Megjegyzem neki, hogy én ott lakok, és észleléseim szerint az ott élő élőlények annyiban különböznek a falusiaktól, hogy máshol élnek. Válasz: én ehhez fiatal vagyok, ő jobban tudja.

Még egy utolsó példát hozok: "miért nem járok vonattal?" Mert lassabb is és drágább is. "Az tuti, hogy a vonat az olcsóbb!" Mutattam neki egy vonat- és egy buszjegyet, mindkettő volt nálam. "Hát mi a sz*rért veszel pótjegyet, mennél sima személyvonattal, az olcsóbb lenne."

Itt már meg se próbáltam elmagyarázni, hogy a Keleti és Miskolc között mennyire sok személyvonat jár, inkább közöltem, hogy nem az ő pénzéből vásárolom a vonatjegyet, szóval nem kell vele törődnie. Erre megint vérben forgott a szeme.

Inkább már haza se megyek, csak felcsesz, de szerintetek ez normális? Nem hiszem, hogy azért van, mert öregszik, még csak 46 éves.